Megugrottak a lakossági hitelek
Az elmúlt évben a háztartások reáljövedelmének javulása egyre kevésbé tudta ellensúlyozni a meglóduló hitelállomány-növekedést, ami összességében a pénzügyi megtakarítási ráta számottevő csökkenéséhez vezetett - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében, s a tendencia az idén sem mutat mást. A háztartások reáljövedelmének jóval visszafogottabb növekedési üteme mellett a hitelállomány továbbra is számottevően bővül, ami a háztartási szektorral kapcsolatos kockázatok növekedését eredményezheti - állapítja meg a tanulmány.
A jegybanki anyagot készítők megállapítását támasztják alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) éves jelentéseinek egyes részletei: míg az ügyfélhitelek betétekkel való lefedettsége 1999-ben még 142,9 százalék volt, 2001-ben 118, addig 2002 végére 102,8 százalékra csökkent ez az érték. Érdemes ezzel összevetni, hogy a nemzetközi gyakorlat 140 fölött tartja biztonságosnak ezen arányokat.
E figyelmeztető pontokkal némiképp ellentétben állnak a számok: a bankok lakossági hitelállományának minőségi összetétele ugyanis egyelőre javul. A problémás állomány 2003 első negyedévének végén 3,3, a külön figyelendő 5,3 százalék volt a felügyelet időszaki beszámolója szerint, szemben a tavaly év végi 3,5, illetve 5,5 százalékával.
E ponton azonban fontos kiemelni azt is, amit a PSZÁF 2002. évi és 2003. első negyedévi jelentésében is hangsúlyozott, miszerint e javulás hátterében a nagyarányú új kihelyezés húzódik meg.
Egyelőre a megkérdezett pénzintézetek is kivétel nélkül az állomány növekedésével indokolható, illetve attól némiképp elmaradó mértékben bővülő problémás állományról számoltak be. Ugyanakkor a banki szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a jelentős mértékű új hitelállomány minősítése, az ezzel kapcsolatos egyelőre ismeretlen paraméterek a jövőben komolyabb figyelmet igényelnek majd. Tekintettel a hirtelen mennyiségi változásra - a lakáshitel-állomány 2002-ben két és félszeresére nőtt - a jövőben kedvezőtlen irányú elmozdulásra is van esély - mutatnak rá egyesek.
Egy év alatt, 2002 és 2003 május vége között ugyan 30 százalékkal - 80 ezerről 117 ezer főre - nőtt a bankok feketelistáján szereplők száma, ám a növekedés dinamikájában nem történt változás - mondta lapunknak Rácz Lajos, a Bankközi Informatikai Szolgáltató Rt. (BISZ) ügyvezető igazgatója. Sőt, a jelenlegi folyamatok folytatódása esetén a jelenlegi 30-ról 25 százalékra csökkenhet a lista bővülésének éves üteme - tette hozzá.
A mulasztások száma májusban 178 ezer volt, ám van olyan személy, aki több tétellel is szerepel a nyilvántartásban - mutatott rá Rácz Lajos. Egy évvel ezelőtt 80 ezer magánszemély öszszesen 105 ezer üggyel szerepelt, s általában körülbelül másfélszeresre tehető a szorzó a mulasztások száma és az érintett személyek között. Az eddigi tendenciákat nézve egyébként havonta 4-7 százalékos növekedést lehetett tapasztalni - magyarázta a BISZ ügyvezető igazgatója. A június végi adatok is ennek megfelelő növekedést mutatnak az előző hónaphoz képest, a mulasztások száma 180 ezer, a listán szereplő magánszemélyeké megközelítőleg 120 ezer fő volt.
