Mol: gáz van a bányajáradékkal

A Mol Rt. vezetése idei első féléves eredményeinek publikálásakor még reményteljesen nyilatkozott a gázüzletág új törvényi kereteivel kapcsolatban, bár hozzátették: ehhez a megfelelő végrehajtási rendeletekre is szükség van. Ezek közül a kormány, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a hazai gáztermelés megemelt bányajáradékáról szóló rendeletei kellemetlen meglepetést okoztak. A gázüzletág csütörtökön, a féléves gyorsjelentés közzétételének napján még 15-20 milliárdra becsült idei vesztesége a megjelent rendeletek alapján a többlet-bányajáradék miatt további 16-18 milliárd forinttal nő - derül ki a Mol múlt pénteki közleményéből.

A 2004-től fizetendő összegek tekintetében a törvény alapján becsülhető mértékek vetíthetők előre a megjelent rendeletek alapján is, ezért a Mol Rt. következő évekre vonatkozó becslései nem módosultak - közölte érdeklődésünkre Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója. A 2003. év esetében azonban a többlet-bányajáradék kiszámításának paramétereit ettől eltérően, nem a bányatörvény betűjének és szellemének megfelelően határozták meg. Ebből ered az üzletág erre az évre jelzett pluszvesztesége - magyarázta Ferencz. (A júniusban elfogadott gázellátási törvény értelmében a kedvezményes gázellátás forrását többlet-bányajáradékból biztosítják. A törvény meghatározza e pluszbefizetés kiszámításának módját és annak kezdési időpontját. A pénteken megjelent rendeletek a számítás paramétereit tartalmazzák.)

A Mol - mivel a magas importárak miatt a jelenlegi földgáz-eladási ár nem fedezi a gázüzlet működési költségeit - a földgáz nagykereskedelmi árának rendkívüli felülvizsgálatát fogja kezdeményezni - közölte az igazgató. Hozzátéve: a társaság mindent megtesz a megfelelő ellátás biztosítása érdekében, a középtávon ehhez szükséges beruházásokat azonban az üzletág jelen körülmények között előrevetíthető idei vesztesége mellett nem tudják finanszírozni.

A kormányrendeletben alkalmazott megoldás első rátekintésre teljesen értelmetlennek tűnik, főként, ha figyelembe vesszük: az állam a birtokában lévő majd 23 százalékos részvénycsomag mintegy felét, 10-15 százalékát kívánja értékesíteni ebben az évben. Az így remélt bevétel pedig igen súlyosan befolyásolja a közel 200 milliárd forintos ez évi privatizációs bevételi tervet (a Mol Rt. jelenlegi tőzsdei kapitalizációja meghaladja a 600 milliárdot, amely alapján a várható bevétel 60-100 milliárd forint között is lehetne).