Nasdaq: egy börze hanyatlása?

Az egykor virágzó Nasdaqot megviselték az elmúlt évek árfolyamesései, a versenytársak megjelenése, amelyet meglehetős önteltséggel szemlélt. Úgy tűnik, mindezért fizetnie kell. A problémák gyökere azonban nem kizárólag külső eseményekben keresendő, hanem a menedzsment rossz döntései, a szereplők közötti villongások, a kereskedési rendszer éppúgy szerepet játszott benne - mutat rá a Business Weekly cikkében.

A börze jelenleg több oldalról is nyomás alatt áll, így kérdés, sikerül-e a jövőben megtartania domináns szerepét a technoló-giai részvények platformjaként, avagy a versenytársak (mint például az Instinet vagy az Archipelago) legyűrik-e. Ezek az elektronikus kommunikációs csatornák (ECN) már a Nasdaq-ra bevezetett részvények forgalmának közel felét megkaparintották. Mindeközben a börzének azzal kell szembesülnie, hogy az új részvénykibocsátások terén a New York-i Értéktőzsde (NYSE) vette át a vezetést (tavaly 45 IPO-ra került ott sor, szemben a Nasdaq 42-jével), illetve, hogy 2003 második negyedévében már nettó veszteséget ért el. A Nasdaq vezetése az alkalmazottak számának radikális csökkentésében, illetve Bob Greifeld megnyerésében látta a kiutat. (A börze új első emberének nevéhez az egyik versenytárs életre hívása fűződik.)

Az idő azonban sürget, hiszen a Nasdaq problémái érzékenyen érinthetik a tőkeemelésben gondolkodó technológiai cégeket, éppen akkor, amikor ez a szektor kezdene ismét magához térni. A Nasdaq 1971-es létrejötte óta kisvállalatok ezreinek szolgált kiugróként. A börze nélkül ugyanis aligha találhattak volna olyan platformot az innovatív, ám meglehetősen kockázatosnak minősülő társaságok ahol azonnal kiléphettek a nyilvánosság elé. Nem maradt volna számukra más megoldás, mint a kisebb regionális tőzsdék felé venni az irányt.

Greifeld számára a legnagyobb kihívást a Nasdaq szabályozása jelenti. A börze már három éve próbálja függetleníteni magát anyacégétől, a National Associaton of Securities Dealerstől (NASD), ám az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) folyamatosan halogatja a döntést. A 107 millió dolláros beruházással tavaly elindított SuperMontage rendszer (amely a megbízásokat párosítja) volt az első próbálkozás arra, hogy a börze saját kereskedési könyvvel rendelkezzen, ám csupán még jobban kiélezte a versenyt.

A Nasdaq új vezetője nem más célt tűzött ki, mint az ECN kereskedési rendszerének lemásolását, illetve hogy a NYSE-től minél több céget elhódítsanak. Ezt követné a tőzsde függetlenedése az NASD-től. Ez lehetővé tenné, hogy részvényeket bocsásson ki, s a bejövő összeget a kereskedési rendszer továbbfejlesztésére használja. Greifeld ugyanis bízik abban, a Nasdaq még mindig egy jó márkanév, ami odavonzhatja a társaságokat. Méghozzá a fiatal és hatékony cégeket, úgymint a JetBlue Airways, amely tavaly a Nasdaqot választotta a NYSE helyett - hangzik az érvelés.

Bár a célkitűzések biztatóan hangzanak, a piaci szakemberek szerint számos bizonytalansági tényezővel kell szembenéznie Greifeldnek. Ha a Nasdaq rendszerét az ECN irányába szeretné elmozdítani, akkor elidegenítheti a hagyományos kereskedőket, akik a piac gerincét jelentik. A SEC meggyőzése sem lesz egyszerű feladat, nem beszélve a NYSE-n forgó társaságok átcsábításáról. Az elmúlt három és fél évben 109 társaság vándorolt át a Nasdaq-ról a NYSE-re, míg 1971 óta mindössze egyetlen társaság, az Aeroflex mikroelektronikai vállalat tette meg az ellenkező utat. S az sem szívderítő látvány, hogy a Nasdaq 2000. évi csúcsát követően 27 százalékkal morzsolódott le a tőzsdei társaságok száma, miközben a NYSE-re bevezetett cégek száma csupán 4 százalékkal apadt. Ez pedig a bevételekben is éreztette hatását. A Nasdaq első negyedévi 166 millió dolláros bevételét 151 millió követte a következő három hónapban, 26 százalékkal alulmúlva az előző év hasonló időszakáét. A január-március között realizált 2,6 milliós adózott eredmény pedig 49 milliós veszteségbe csapott át a második negyedévben, szemben a bázisidőszak közel 9 milliós nyereségével. (VG)