Élénkül-e a megtakarítási kedv?

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint továbbra sem kielégítő a hazai háztartások megtakarítási hajlandósága: a felügyelet összesítése alapján 2003 első kilenc hónapjában mindössze 3,3 százalékkal, nagyjából 200 milliárd forinttal növekedett a belföldi betétállomány, ami reálértéken csökkenést jelent. A PSZÁF kimutatása szerint a vállalkozások betétei a harmadik negyedévben mindössze 2,1, a háztartásoké pedig - az első negyedévi nominális stagnálást követően - a második és harmadik negyedévben mindössze 2,2-2,1 százalékkal gyarapodtak.

A lakosság megtakarítási hajlandóságát ugyanakkor némileg növelheti, hogy a novemberi, háromszáz bázispontos jegybanki kamatemelést követően 2-2,5 százalékponttal növekedtek a bankok betéti hozamai, és több hitelintézet betétakciókkal is próbálta magához csábítani az ügyfeleket. December eleje óta jellemzően 9-10 százalékos éves kamatot kínálnak a két-három hónapos lekötések után a bankok, ám többmilliós betételhelyezés esetén az éves hozam közelítheti a 12 százalékot is. Az OTP Bank - február 20-ig történő lekötés esetén - két hónapra akciós, fix kamatot kínál: 2,5 millió forinttól 11,5 százalékos éves kamatot fizet a hitelintézet. A K&H Banknál a 90 napra lekötött betétnél, 5 millió forint felett akár 11,65 százalékos éves kamatot is realizálhat az ügyfél, a Raiffeisen Banknál pedig - ugyanilyen feltételek mellett, január 5-ig - 12 százalék fölötti éves kamat is elérhető. A 9-10 százalék körüli, nagyobb összegnél pedig akár az azt is meghaladó éves hozam - figyelembe véve az 5-6 százalékos inflációt - ismét reális megtakarítási alternatívává teheti a bankbetéteket: ezzel együtt nem lehet azzal számolni, hogy tartósan magasak maradnak a kamatok, hiszen valószínűtlen a jelenlegi, 12,5 százalékos jegybanki alapkamat tartós fennmaradása.

A lakosság megtakarítási hajlandóságát nem kizárólag az elérhető hozamok befolyásolják. A lakásvásárlás vagy -csere érdekében a háztartások részben vagy teljesen "feláldozták" eddig felhalmozott megtakarításaikat. (Nem tett jót a megtakarítások szintjének az sem, hogy a lakásvásárláson kívül az egyéb területeken is gyors mértékben növekedett a fogyasztás: elég csak az új gépjárművek vásárlásának megugrására gondolni.) Ennek a folyamatnak ugyanakkor a jelek szerint most - legalábbis részben - vége szakadhat: egyrészt, aki csak tehette, az elmúlt hónapokban már vett fel támogatott lakáskölcsönt, másrészt a több százalékponttal dráguló hitelek a potenciális adósokat - legalábbis egy időre - vélhetően gondolkodóba ejtik.

A makrogazdasági környezet kedvezőtlen alakulása szintén intenzívebb megtakarításra ösztönözheti a háztartásokat. A bérek emelkedése jövőre valószínűleg elmarad az elmúlt években megszokott szinttől, ami - párosulva az áfakulcsok növekedésével és az ebből eredő áremelkedések hatásával - szintén a fogyasztás csökkentésére és megtakarításai növelésére ösztönözheti a lakosságot.