Lengyel irányváltás?

Lengyelországban új monetáris tanácsot választanak: a testületben volt kormánytagok is szerepelnek majd, akiknek pártja a jelenleginél alacsonyabb alapkamat mellett áll - írta a Bloomberg hírügynökség. Az új összetételű testület megválasztása az elemzők szerint 75 bázispontos alapkamat-csökkentést is eredményezhet az év közepére.

A parlament alsóháza ma valószínűleg a monetáris tanács tagjává választja majd Miroslaw Pietrewiczet és Stanislaw Nieckarzot, illetve újraválasztja Jan Czekajt, mind a három volt miniszter, a hatalmon lévő Demokratikus Baloldali Szövetségből (SLD). Az alkotmány emellett lehetővé teszi a kormánypárti többségű szenátusnak, illetve a volt SLD-tisztviselő elnöknek, hogy három helyet feltöltsön a kilenctagú testületben, amelynek ma jár le a mandátuma. "Az SLD keresztülviszi az új tanács létrehozását" - vélekedett Lars Christensen, a koppenhágai bázisú Danske Bank Lengyelországgal foglalkozó közgazdásza.

Egy felmérés során tizenkét elemzőből nyolc azt prognosztizálta, hogy a jegybank új tanácsa a kéthetes kamatot június végére 4,5 százalékra csökkentheti a jelenlegi 5,25-ról. Leszek Miller miniszterelnök úgy érvel, hogy a jegybank, amely június óta változatlanul hagyta az alapkamatot, túl lassúnak bizonyult az irányadó kamatszint csökkentésében, így nem segítette elő kellőképpen a gazdaság élénkítését, illetve a rekordszintű munkanélküliségi ráta mérséklését.

A lengyel jegybank elnöke, Leszek Balczerowicz ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a kamatok gyorsabb csökkentésére ösztönző kormányzati nyomást, mondván: meggyőződése, hogy ennek következtében a fogyasztói árak gyorsabb ütemben növekednének annál, mint amit egy tagjelölt ország - amely még ebben az évtizedben bevezetné az eurót - megengedhet magának.

Az új tanácstagok kilenc, a Szolidaritás által delegált szakember helyét veszik át, akik inkább az infláció letörésére, mint a gazdasági növekedés élénkítésére törekedtek. Az SLD már két évvel ezelőtti kormányra kerülése óta az alacsonyabb kamatszint mellett kampányol, hiszen a legnagyobb csatlakozó országban a gazdasági növekedés 2001 decemberére 0,2 százalékra csökkent. Miller és más politikusok szerint a kamatszint még mindig túl magas, és a vállalatoknak kevés készpénzük marad arra, hogy újabb munkahelyeket teremtsenek.