Többen fordulhatnak a Xetra felé

Jóllehet a Xetra rendszeréhez a BÉT-en keresztül tavaly nyáron kapcsolódott brókercégek többsége úgy nyilatkozott, hogy a lépés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ez aligha az ügyfélszám és forgalom ugrásszerű növekedésében testesült meg. Német részvényeket ugyanis korábban is vásárolhattak a hazai magánszemélyek, a közvetlen kapcsolattal azonban árnyalatnyival talán gyorsabb, megbízhatóbb és nem utolsósorban kicsit olcsóbb lett a szolgáltatás. A részt vevő cégek az indulás pillanatában elsősorban a megállapodás marketingerejére hívták fel a figyelmet, amely a hazai részvényekben gondolkodó befektetők látókörét szélesítheti. Bár a Budapesti Értéktőzsde elmúlt évben produkált jó teljesítménye nyomán aligha lehetett számottevő magánbefektetői réteget a német piacra csábítani, ám a diverzifikáció szükségessége előbb-utóbb kikényszeríti a változást - vélik a piaci szereplők.

A négy-öt likvid papírból álló BÉT ugyan a konvergencia miatt még tartogathat kiugró teljesítményt, ám közép-, hosszú távon a minél szélesebb kört felölelő Xetra már érdekesebbé válhat. Főként, mivel a frankfurti börze a BÉT-en tapasztalhatónál 150-200-szor nagyobb forgalommal, s szélesebb kínálattal - nemcsak német, hanem egyéb európai és amerikai részvényekkel - kecsegtet.

A hazai brókercégek 2003. utolsó negyedévi nemzetközi részvényforgalmára összesítések még nincsenek, ám az első ki-lenchavi számok már arról árulkodnak, hogy a 2002. évi adatot sikerült túlszárnyalni. Míg 2003 első negyedévében 65 milliárd forintnyi részvény cserélt gazdát a Portfolio.hu internetes újság adatai szerint, addig a következő három hónap 84,4, a július-szeptemberi időszak 80,1 milliárdot hozott. (Az adatok nyolc brókercég önbevallásából származnak.)

Szinte valamennyi érintett brókercég a közelmúltról szólva forgalombővülésről, s általában az európai, ezen belül is a német piac részarányának növekedéséről számolt be. A harmadik negyedévben az Egyesült Államok és Európa részvénypiacai csaknem egyenlő arányban részesedtek a forgalomból, mindazonáltal az egyes brókercégeknél igen jelentős eltérések mutatkoztak. (A legnagyobb európai részaránnyal a Takarékbank rendelkezik, amely jelezte, hogy a Xetra-tagság következtében forgalmának 90 százaléka a német piacra irányul. A Buda-Cashnél a mérleg nyelve az amerikai piac felé billent, s a tengerentúli papírok dominálnak a Concorde-nál és az Ersténél is.) Az európai részvények súlyának növekedése - amennyiben a piac teljesítménye nem változik - egyébként a Xetra rendszerhez történt csatlakozás nélkül is folytatódott volna - emelik ki egyesek. Kedvező elemként említhető az is, hogy a nemzetközi részvényekkel üzletelők egyre nagyobb hányada gondolkodik hosszabb távon, hiszen míg korábban a forgalom közel 80 százalékát a napon belüli ügyletek tették ki, addig most már 50 százalék feletti arányt képviselnek a napon túli befektetések.

Csupán a Xetrához történt csatlakozás miatt nem nőtt a forgalom - emelte ki Ráner Géza, az Erste Befektetési Rt. ügyvezetője. Hozzátette: a korábban az USA piacaira koncentrálódó ügyfélkör egyre inkább áthelyeződik Európára. A Buda-Cashnél egyelőre nem mozdult el jelentősen az amerikai és a német piac közötti arány, bár mint Pálinszki Iván, a társaság üzletágvezetője fogalmazott: szignifikáns változással rövid távon nem is számoltak. Nőtt ügyfélbázisunk, s mind felhasználói, mind forgalmi oldalról beváltak számításaink - mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Rt. részéről. Az elmúlt hónapokban árnyalatnyit a német részvények felé billent a mérleg a külföldi részvényforgalmukban, amelyen belül 35 százalékot tesznek ki a német papírok, míg 50 százalékot az amerikai tranzakciók - tette hozzá. Az Inter-Európa Bank eBroker online kereskedési rendszerén keresztül is ki tudja szolgálni külföldi papírokkal az ügyfelet, a Xetra mellett a tengerentúli Nasdaq és Amex kínálatából szemezgethet. Amikor a társaság csatlakozott a Xetrához, akkor 80:20 százalék volt az arány a német papírok javára, s az olló az elmúlt hónapokban tovább nyílt - tudtuk meg Starcz Ákostól, a bank projektvezetőjétől.

A Xetra rendszerhez csatlakozók többségénél nem maradt el a díjcsökkentés sem, bár ez csak a díjak fix, a minimális tranzakciós költséget meghatározó részét érintette. A Concorde a minimumdíjakat mérsékelte: ez jelenleg 0,9 százalék + 5 ezer forint, de ettől egyes esetekben lehetőség van eltérésre. Az augusztusi indulást követően mindjárt csökkentette díjait az IEB is: 1 százalék, minimum 15 ezer forintról 1 százalék, minimum 5 ezer forintra változott a díj, ami listaárnak tekintendő. Ha az eBrokeren keresztül üzletel az ügyfél, akkor 0,7 százalék, minimum 3 ezer forintos költséggel találhatja szembe magát, ami bizony már igen közelít a hazai árakhoz. Az Erste a fix díjakhoz nyúlt hozzá, míg a Buda-Cash nem változtatott a kondíciókon: a napon belüli ügyleteknél 0,7 százalék, minimum 10 ezer forintot kell továbbra is fizetniük az ügyfeleknek.

A német részvények iránti érdeklődés növekedése ellenére a Xetra rendszerben szereplő papírokról elérhető elemzések egyelőre még igen hiányosak. A Buda-Cash napi összefoglalót készít a nemzetközi piacokról, s technikai elemzést is végeznek. Ezzel áll összefüggésben az a szolgáltatásuk, hogy ha az elemzés eladási, illetve vételi jelzést ad, akkor arról SMS-ben értesítik az erre előfizető ügyfelüket. Emellett a napi friss hírekről is beszámolnak honlapjukon - magyarázta Pálinszki Iván. Az eBroker valós idejű árfolyamot nem közöl, ám fundamentális információkat igen. Hírportáljukon jelentős súlyt kapnak a német vállalati és a főbb német makrogazdasági hírek is. A társaság elemzés készítését is tervezi, illetve bővítené a most hetente közölt listájukat, ahol a Xetra-részvényeket vesz számba kockázati szempontból.

Több elemző azt várja, hogy míg 2003 az amerikai értéktőzsdékről szólt, addig 2004-ben az európai papírok játsszák a fő szerepet. Starcz Ákos a nemzetközi részvényforgalomban az idén 25-30 százalékos forgalombővüléssel számol, mondván, egyre többen kapnak kedvet, hogy ne csupán spekulációs céllal, hanem hosszú távon külföldi papírokkal színesítsék portfóliójukat.

A külföldi papírok vásárlása mellett szólhat még az euró alapú befektetés, ami a forint utóbbi hektikus mozgását látva biztos támaszt jelenthet. Emellett fontos az adózásra is kitérni. Míg a hazai papíroknál az árfolyamnyereséget jelen pillanatban nem terheli levonás, addig a külföldi papírok esetében 20 százalékos forrásadóval kell számolniuk a befektetőknek. Hazánk uniós csatlakozását követően azonban megszűnik ez a hátrány, s az EU-részvényekre is hasonló jogszabályok vonatkoznak, mint a magyarokra.