Száguldó bankpapírok

Napról napra dőlnek meg a korábbi árfolyamcsúcsok: az FHB már ötezer forint felett jár, az OTP 3500 feletti kurzusa pedig csak az év eleje óta 25 százalékot meghaladó nyereséget biztosított a részvénytulajdonosoknak.

Fundamentális oldalról indokolt az optimizmus: az FHB tavaly az alapítása óta a legsikeresebb évét zárta, a négymilliárd forint feletti adózott eredmény tízszerese, a 294 milliárdos hitelállomány pedig közel háromszorosa volt a bázisidőszakban mértnek. Hasonlóan jó formában van a 2003-ban százmilliárd feletti profitot realizáló OTP, ráadásul mindkét bank első embere nagy reményeket fűz az idei évhez.

A befektetők a jelek szerint hisznek a vezetőknek. A néhány hónapja még a hazai parkett legolcsóbb papírjának számító FHB részvényei az év eleje óta növekvő forgalom mellett 21 százalékkal drágultak, ami a nyugat-európai szektortársakkal való összehasonlítás alapján nem csoda: a tavaly decemberben számított 5,5-6-os egy részvényre jutó árfolyam/nyereség (P/E) hányados alapján a bank tőzsdei értéke jelentősen elmarad a hasonló tevékenységű Bradford & Bingley (10,5), NordelRock (10,8) és a BHW Holding (21,4) árazása alapján elvárhatótól. A társaság gazdálkodását előre jelző DCF modell alapján Vágó Attila, a Concorde elemzője 5600 forintra, az Ertse Bank szakértői pedig 5387 forintra tartják a regionális bankpapírokhoz képest még mindig jelentős diszkonttal forgó részvény reális kurzusát.

Jó évnek néz elébe az OTP is: a magas kamatszint, a lakáshitelek volumenbővülése és a bolgár DSK akár 30 millió eurót meghaladó ez évre várt nyeresége, valamint az akvizíciós tervek alapján Vágó Attila 3600 forintos fair árfolyamot kalkulált, míg a svájci UBS befektetési bank 3950 forintra tartja a papír reális értékét. Szabó László, a Concorde alapkezelő vezérigazgatója az elmúlt hetek drágulása után már kevésbé tartja attraktívnak a papírt, ám tagadhatatlan: a BÉT legnagyobb kapitalizációjú szereplőjeként a fejlődő piacokra frissen érkező tőke elsősorban a bankrészvényt veszi célba. Az amerikai részvénypiacok tekintetében bizalmatlanná váló külföldi intézményi befektetők újabb célpontja ugyanis Közép-Európa, az orosz börze magas árfekvése pedig ismét vonzó célponttá tette Budapestet.