Vegyes pénztári hozamok

Az alacsonyabb hozam kifejezetten a 2003. végi, a magyar állampapírpiacon kialakult árfolyam-esésnek tulajdonítható, amely a piac valamennyi szereplőjét egyaránt kedvezőtlenül érintette - a nyugdíjpénztári tagok többsége alighanem ezzel az indoklással találkozhatott, amikor kibontotta számlaértesítőjét az elmúlt évre vonatkozóan. Tény, az MNB tavaly november végi 300 bázispontos kamatemelésének eredményeként a MAX állampapírindex 0,3 százalékos veszteséggel zárta a 2003. évet, míg a rövidebb futamidejű állampapírok mutatója, az RMAX 5,9 százalékos erősödést produkált. Éppen ezért az állampapír-duration (az átlagos hátralévő futamidő) rövidítése pozitív eredménnyel párosulhatott az elmúlt esztendőben.

Ezzel azonban teljes egészében nem lehetett kivédeni a hoszszabb lejáratú kötvényeken elszenvedett veszteséget. A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX viszont több mint 20 százalékot erősödött, így a jobban teljesítő pénztárak a vegyes, illetve több részvényt tartalmazó befektetési stratégiát követő pénztárak közül kerültek ki - állapítható meg a tavalyi hozamokat nézve.

A hazai nyugdíjpénztárak átlagosan mintegy 3 százalékos reálveszteséget értek el 2003-ban - derül ki FIAD Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzéséből: a fogyasztói árindex 5,8 százalékos emelkedésével szemben a súlyozott átlaghozamuk 2,86 százalék lett. (A FIAD elemzése 37 pénztárt vett górcső alá, a magánnyugdíjpénztárakat teljes egészében lefedte, míg az önkéntes pénztáraknál - a vagyonuk tekintetében - több mint 36 százalék volt képviseltetve.) A magánnyugdíjpénztáraknál a súlyozott hozam 2,7, a súlyozatlan 1,9, míg az önkéntesnél a súlyozott 3,3, a súlyozatlan 4,5 százalék lett.

A hazai nyugdíjpénztárak már kipostázták 2003. évi számlaértesítőjüket a tagoknak, egy részük pedig hivatalosan is közzétette tavalyi teljesítményét. A legnagyobb hazai magánnyugdíjpénztár, a 2003 végén közel 647 ezer tagot számláló és 147,8 milliárdos vagyonnal bíró OTP 3,92 százalékos nettó hozamrátát realizált. A portfólió 3,6 százalékát alkották a részvények tavaly év végén, s mint kiderült, a befektetési stratégia némileg változott 2004-re: a fejlett piaci részvények aránya 5-ről 10 százalékra nőtt. A nagyobb pénztáraknál maradva, az Allianz magán- és önkéntes ága 3,6, illetve 3,47 százalékos hozamot ért el, míg az ING közel 4, az Uniqa 3 százalék körüli teljesítményt nyújtott.

Bátrabbnak bizonyultak a kisebb pénztárak, hiszen nemegyszer több mint 10 százalékos részvényarány mellett voksoltak, aminek meg is lett az eredménye: 4 százalék feletti hozam. A mindössze 1100 taggal s közel 300 milliós vagyonnal rendelkező Díjbeszedő nyugdíjpénztár portfóliójában mintegy 19 százalékot tett ki a részvényhányad. (A pénztár egyébként 2003 végén az Allianzba olvadt be.) A Bábolna és a Ráció pénztár közel 12, a Postás és a Vasutas pedig mintegy 9 százalékos részvénykitettség mellett voksolt. Új elem, hogy nőtt az ingatlanbefektetések aránya. A Richter Gedeon mellett működő nyugdíjpénztár például 7,6 milliárd forintos vagyonának 3,9 százalékát tartotta ingatlanbefektetési alapban 2003 végén.