Kilenc év után először, a nemzetközi piacokat tökéletesen meglepve irányadó kamatszintjének emeléséről határozott a kínai jegybank a múlt héten. Az egyéves benchmark hitelkamatláb 0,27 százalékponttal nőtt, 5,58 százalékra. És hogy miért pont most döntött ilyen irányú lépésről az ország? A probléma, bár kellemesnek tűnik, megoldásra szorul: az ázsiai gazdaság teljesítménye az idei első 9 hónapban 9,5 százalékkal (!) emelkedett, ami brutális gyorsulás. Az ország vezetése attól fél, hogy a gazdaság könnyen a túlfűtöttség állapotába juthat: Kína így monetáris politikai eszközökkel is fenntartható mederbe kívánja terelni a gazdasági dinamikát.

Tegnap a jegybank mindezek után azt is bejelentette, hogy a jövőben rendkívül szigorú fellépésre készülnek a spekulatív tőkebeáramlásokkal szemben. Az ország ugyanis attól tart, hogy a magas GDP-növekedési ütem és az emelkedő kamatszínvonal vonzóbbá teszi majd a jüant a befektetők szemében, különösen azoknak, akik arra számítanak, hogy az év végéig az ország lazít jelenlegi árfolyamrendszerén. A Bloomberg által a kamatemelés bejelentését követően megkérdezett elemzők szinte egyöntetűen úgy látták, hogy az ország az év végéig enyhíteni fogja jelenlegi kötött árfolyamrendszerét. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a zöldhasú jüanára jelenlegi 8,27 dolláros szintről 7,99-ig mozdulna egy éven belül. Jelenleg az ország rendkívül szigorú kötött árfolyamrendszerrel dolgozik, a rezsim enyhítését már többször szorgalmazták a vezető gazdaságok. A kormány azonban nem enged, a mesterségesen gyengén tartott fizetőeszköz kiváló eszköz a kínai export támogatására.

A külföldi befektetők ugyanakkor ha kell, illegális utakat keresnek a kínai piac eléréséhez. Egy 35 bank és 41 vállalat vizsgálatával készített felmérésből úgy tűnik, hogy az első kilenc hónapban megközelítőleg 120 millió dollárnyi illegális tranzakció célpontja volt Kína. A beáramló forró pénzek pedig nagy mennyiségben még egy ekkora állam esetében is bizonytalansághoz és növekvő árfolyam-volatilitáshoz vezethetnek. Ez pedig az államnak súlyos pénzekbe kerülne: csak az idén 34 százalékkal növekedett a kínai devizatartalék szintje - jelenleg 514 milliárd dolláron áll -, ugyanannyival, amennyivel az export volumene emelkedett. Ez utóbbi abszolút értékben azonban csak 416 milliárd dolláros. (VG)