A bankbetét a legnépszerűbb

A háztartások 56 százalékának várhatóan nem lesz olyan pénzeszköze a jövőben, amelynek befektetéséről dönteni tudna - derül ki abból a felmérésből, amelyet a GKI Gazdaságkutató Rt. készített 2004 végén. A felmérés szerint a megkérdezettek 15 százalékának lesz ugyan pénze, de nem kívánja semmibe se fektetni azt, további 12 százalék pedig a felsorolt formák egyikét sem választotta. (Ennek oka valószínűleg az, hogy ezek a háztartások nem tervezik előre befektetéseiket.)

A maradék 17 százalékon belül a megtakarítási formák kedveltségi listáját a banki lekötés vezeti: a legalább egy formába fektetők több mint háromnegyede választotta ezt a lehetőséget. A többi formát közel azonos arányban választották a megkérdezettek.

A tudatosan döntő háztartások 13 százaléka fektet befektetéshez kötött biztosításba, 12 százalék választotta a kincstárjegyet, 9 pedig az államkötvényt. Szintén 9 százalék tartja pénzét devizában, 11 százalék takarít meg egyéb formában, például részvényben, vagy vállalati kötvényben. A magyar megtakarítások szerkezete még jelentősen eltér a fejlettebb pénz- és tőkepiaccal rendelkező országokétól - állapítja meg a GKI. A fő különbség a megtakarítások időhorizontja. A külföldi a példák a részvények, kötvények magasabb arányát mutatják, valamint a nem közvetlen értékpapír- vagy ingatlanbefektetés - például a befektetési alapok - is gyakori. A bankbetétek magas arányán is megfigyelhető, hogy a magyar lakosság hosszabb távra nem kötelezi el magát, inkább csak rövidebb távra köti le pénzét. Emellett valószínű, hogy a banki lekötés inkább kis összegeknél, vagy átmeneti megoldásként jön szóba, illetve addig, amíg viszonylag magas az elérhető kamatszint.