Breuer Marcell-tárlat Budapesten

Van egy formatervező, akinek a nevét itthon kevesen ismerik, s van egy építész, aki még kevésbé ismert Magyarországon. A két személy egy ember: a pécsi születésű Breuer Marcell (1902–1981), aki a 20. századi modernista építészet és bútortervezés kiemelkedő alakja. Sajnos azonban életművének egyetlen darabja sem köthető Magyarországhoz.

Breuer Marcell tanulmányait a weimari Bauhausban végezte Walter Gropiusnál, akinél az asztalosműhelyben bútortervezést tanult. 1926-ban a Bauhaus Dessauba költözött, ahová Gropius Breuert már tanárnak hívta. Ehhez az időszakhoz köthető Breuer nagy újítása: a fémvázas, úgynevezett csőbútor kifejlesztése (ilyen volt a képen látható Vaszilij-szék). Breuer ekkor vált különböző anyagú és formájú bútoraival a modern lakberendezés abszolút formatervezőjévé. 1934-ben megkísérelt hazatérni, ám a Magyar Építész Kamara nem vette fel a tagjai közé. Végül 1937-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol a Harvard Egyetem professzora lett, majd 1944-ben saját építészirodát nyitott. Amerikai tartózkodása jelenti életének második periódusát, amelyet kizárólag az építészetnek szentelt. Munkásságának máig érvényes tanulsága az a törekvése, hogy élhető építészeti és lakókörnyezetet igyekezett kialakítani, amelyben az ember igényei az elsődlegesek. Ezért időtállók az ő bútorai, épületei, amelyek a formai tisztaság és a kényelem jegyében születtek.

A Ludwig Múzeumban látható retrospektív kiállítás az első, amely egyforma figyelmet szentel Breuer Marcell különböző alkotói periódusainak, és egységes kontextusban mutatja be formatervezői munkásságának és építészeti tevékenységének kimagasló eredményeit. A németországi Vitra Design Museum tárlata 2002 óta járja a világ múzeumait, a kiállításon látható eredeti bútorok, katalógusok, rajzok, korabeli fotók, épületmakettek, tervrajzok és mozgóképek segítségével átfogó képet kaphatunk Breuer Marcell újító tevékenységéről.

A kiállítás első fele a felhasznált anyagok szerint tekinti át munkásságának majdnem mindegyik darabját. Ezt követően Breuer építészeti tevékenységébe nyerhetünk bepillantást. Breuer Marcell tervezett irodaépületeket, egyetemeket, templomokat, múzeumokat, lakóházakat, leginkább a fekvő téglalapot és a konzolmotívumot kedvelte. A legmaradandóbbat a családiház-építészetben alkotta, noha életművében olyan jelentős középületeket is találhatunk, mint például a párizsi UNESCO-székház vagy a New York-i Whitney Múzeum.

Talán ez az átfogó, a kivitelezésben Breuer Marcell térrendezői szellemiségéhez illeszkedő kiállítás végre a szülőhazájában is megismerteti a 20. század nagy formatervező és építész zsenijét.