BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csak a legjobbak maradhatnak

Akvizíciós lázban égnek Európa nagybankjai, több tízmilliárd eurós tranzakciókról szövögetik terveiket.

A KPMG a felvásárlási és fúziós törekvések mögött két fő motívumot nevesít: az egyik hajtóerő a félelem az angolszász – így az amerikai és brit – bankoktól, amelyek egyre ambiciózusabban követelik jussukat a kontinentális Európa piaci tortájából. Óriási helyzeti előnyük, hogy piacaikon már lezajlott a konszolidáció, működésük ezért hatékonyabb és rugalmasabb, mint kontinentális versenytársaiké.

A másik meghatározó ok a KPMG elemzése szerint a mind nagyobb nyereségesség: a bankok tulajdonosai növekvő megtérülést szeretnének a befektetéseik után realizálni. Ehhez pedig a hatékonyság bővülésén át vezet az út, ez viszont – a belső tartalékok fogytával – csak öszszeolvadásokkal és akvizíciókkal érhető el.

A térség legnagyobb szereplője, az UniCredit csoport várhatóan tovább bővíti érdekeltségei körét. Az Európában hetedik, az olasz piacon második UniCredit csoport egyelőre viharok nélkül kebelezi be a negyedik legnagyobb olasz Capitaliát, az akvizíció előbbit Olaszország legnagyobb bankcsoportjává emeli.

Elemzők további terjeszkedést várnak az Erste Banktól is: az osztrák bank kilenc országban van jelen. Hasonló az útja a kelet-közép- és a kelet-európai régióban 16 országban jelen lévő osztrák Raiffeisen Internationalnek is. A skandináv bankok a balti térségben, a görögök pedig Délkelet-Európa piacain terjeszkednek intenzíven.

Úgy tűnik, hogy az európai banki expanzió fő iránya Oroszország lesz, ahol a Raiffeisen adatai szerint a hitelintézetek halmozott tőkéje tavaly több mint 40 százalékkal nőtt, elérve a 405 milliárd eurót, ez az öszszeg 2009 végére megduplázódhat. Éppen a Raiffeisen jelentette be, hogy az orosz régiók mellett Kazahsztánban és Örményországban is szeretne bankokat vásárolni.

A konszolidációs folyamatot a német bankok eddig jórészt a háttérből figyelték, ám a hét elején Ausztriában már bejelentették, hogy a bajor BayernLB ellenőrző pakettet szerezne az osztrák Hypo Alpe Adria Bankban. Európa első számú gazdaságában, Németországban pedig tegnap Josef Ackerman, a legnagyobb német banknak számító Deutsche Bank elnöke hivatalosan nyilatkozva nem zárta ki egy esetleges bankvásárlás lehetőségét. Ugyan elmondása szerint „egyelőre nem lát olyan bankot a piacon, amely megfelelne a profiljuknak”, mivel szerintük a nagy fúziók egyáltalán nem fontosak számukra, annál inkább az organikus fejlődés és a kiegészítő tevékenység megszerzése.

A felvásárlások és fúziók lassan begyűrűznek szűkebb régiónkba is. Az OTP példáját követve elkezdheti a külföldi terjeszkedést a lengyel piacvezető PKO Bank. Számára orosz, fehérorosz, román, illetve ukrán piac szerepel a célpontok között, ám a hazai terjeszkedés lehetőségét is fontolgatja. A nagy nyugati hitelintézetek pedig már keletebbre tartanak: a magyar K&H főrészvényese, a belga KBC szintén tegnap jelentette be, hogy az IFC 2,5 százalékos pakettjének megvásárlásával 95 százalékra növelte részesedését az orosz Absolut Bankban, amely Oroszország legnagyobb független jelzáloghitel-intézetének számít.

Marko Voljc, a K&H Bank vezérigazgatója szerint egyértelműen látható, hogy felerősödött a konszolidációs hullám Európában, viszont ez csak részben érinti a régiós – és a magyarországi – szereplőket. Rámutatott: a két legutóbbi nagy fúzió sem a KBC belga, sem a régiós érdekeltségeinek piaci pozícióira nem jelent közvetlen veszélyt.

A hazai banki szakértők szerint egyébként a magyar piacon már nincs helye újabb univerzális szereplőnek, ám az egyes réspiaci területeken végbemehetnek – ahogy erre a közelmúltban is akadt példa – tulajdonoscserék. A nagyobb hazai bankok viszont néhány éves időtávon csak anyavállalatukon keresztül lehetnek egyesülési vagy felvásárlási tranzakciók célpontjai.

A KPMG elemzői továbbra is vonzó célpontként tartják számon Kelet-Közép- és Kelet-Európa bankpiacait – mutat rá a tanulmány –, annak ellenére, hogy számos országban mostanra szinte az összes piaci szereplő nagy külföldi bankok kezébe került. A KPMG összesítése szerint Észtországban és Szlovákiában például szinte nem is maradt hazai kézben hitelintézet, de igen magas a külföldi tulajdonú bankok aránya Horvátországban, Romániában, Litvániában, Csehországban és Magyarországon is. Kivételt képez az ukrán és az orosz piac, ahol az elmúlt évek akvizíciói ellenére még mindig rengeteg a potenciális felvásárlási célpont.

Az Európa egyik legfelaprózottabb iparágának számító bankpiacon a legújabb – csaknem 200 éves tabut ledöntő – jelenség az ellenséges felvásárlás. A holland ABN Amro ugyanis megegyezett az angol Barclays Bankkal, hogy fuzionálnak, erre a Royal Bank of Scotland vezetésével konzorcium alakult a Santander és a belga Fortis részvételével az ABN Amro felvásárlására, 71 milliárd eurót ajánlva a holland bank részvényeseinek. A Barclays viszont csak 63 milliárd eurót ajánlott, az összeolvadásban a végső szót a részvényeseknek kell majd kimondaniuk. VG




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.