Félnek a BÉT-től a hazai cégek

A magyar vállalatok azért nem mennek a tőzsdére, mert nem vállalják az ezzel járó transzparenciát: a magas állami elvonások miatt és a jövedelmezőségük megőrzése érdekében inkább fizetnek zsebbe vagy borítéka – szögezte le Szalay-Berzeviczy Attila. A BÉT elnöke a tőzsde újjáalakulásának 17. évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta: a magyar tőkepiac, a Budapesti Értéktőzsde egyre inkább versenyhátrányba kerül Varsóval szemben, és könynyen veszíthetünk a regionális pénzügyi központ szerepért még zajló versengésben.

A tőzsdeelnök a 2000-es évek stratégiai hibájának nevezte azt, hogy Magyarország hagyja külföldre kivinni a mintegy 6200 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást, amely külföldi tulajdonú alapokban és vagyonkezelőknél van. Véleménye szerint nem kell misztifikálni a londoni vagy a varsói tőzsdét, mert egy Magyarországon működő, helyi vezetésű társaság papírját itt veszik, mivel itt tudnak a befektetési döntéshozatalhoz első kézből információkat szerezni. Ezért van a BÉT-en igazán magas forgalma a magyar papíroknak, s nem pedig New Yorkban vagy Londonban.

Az elnök szerint mivel a lakosság és politikusaink nem a tőkepiacon szocializálódtak, az előbbi nem ismeri fel a részvénybefektetések előnyét, a politikusok pedig nem ismerik fel a tőkepiac fejlesztésének fontosságát.

A mindenkori kormányzatnak nagy szerepe lenne a tőkepiac fejlesztésében a megfelelő jogszabályi környezet megteremtésével, piacbarát hozzáállással – mondta a tőzsdeelnök, aki emlékeztetett arra, hogy az első Gyurcsány-kormány idején a kormányfővel létrejött megegyezésnek köszönhetően a tőzsdei cégek osztalékadója csak 10 százalék, szemben a nem börzei vállalatok 25 százalékával. Negatívumként emelte ki viszont azt, hogy az ígéretek ellenére az utóbbi években az állam egyetlen társaságot sem vitt a tőzsdére privatizáláskor.

Horváth Zsolt, a BÉT volt vezérigazgatója, a KBC Securities Magyarország első embere szerint az, hogy a blue-chipekhez képest a kis papírok jobban teljesítenek, jelzi, lenne befektetői érdeklődés új, közepes méretű cégek papírjai iránt, de több elemzésre, jobb kommunikációra lenne szükség. Horváth Zsolt elmondta: jelenleg egy társaság tőzsdére vitelén dolgoznak, de a tranzakcióról többet nem tudott elárulni.

A konferencián jelen volt Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára, aki a tőzsdeelnök felvetéseire csak annyit közölt, hogy a kormány inkább közvetve, megfelelő keretrendszer megteremtésével tud a legtöbbet tenni a tőkepiac élénkítése érdekében. VG

A tőzsdekonferencián a cégek vezetői a listázással kapcsolatban részleteket nem közöltek, csupán annyit, hogy a szegedi ingatlanos cég még az idén, az IT-társaság jövőre kérné részvényeinek bevezetését.

A tőzsdekonferencián a cégek vezetői a listázással kapcsolatban részleteket nem közöltek, csupán annyit, hogy a szegedi ingatlanos cég még az idén, az IT-társaság jövőre kérné részvényeinek bevezetését.-->