BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Félnek a BÉT-től a hazai cégek

A magyar vállalatok azért nem mennek a tőzsdére, mert nem vállalják az ezzel járó transzparenciát: a magas állami elvonások miatt és a jövedelmezőségük megőrzése érdekében inkább fizetnek zsebbe vagy borítéka – szögezte le Szalay-Berzeviczy Attila. A BÉT elnöke a tőzsde újjáalakulásának 17. évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta: a magyar tőkepiac, a Budapesti Értéktőzsde egyre inkább versenyhátrányba kerül Varsóval szemben, és könynyen veszíthetünk a regionális pénzügyi központ szerepért még zajló versengésben.

A tőzsdeelnök a 2000-es évek stratégiai hibájának nevezte azt, hogy Magyarország hagyja külföldre kivinni a mintegy 6200 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást, amely külföldi tulajdonú alapokban és vagyonkezelőknél van. Véleménye szerint nem kell misztifikálni a londoni vagy a varsói tőzsdét, mert egy Magyarországon működő, helyi vezetésű társaság papírját itt veszik, mivel itt tudnak a befektetési döntéshozatalhoz első kézből információkat szerezni. Ezért van a BÉT-en igazán magas forgalma a magyar papíroknak, s nem pedig New Yorkban vagy Londonban.

Az elnök szerint mivel a lakosság és politikusaink nem a tőkepiacon szocializálódtak, az előbbi nem ismeri fel a részvénybefektetések előnyét, a politikusok pedig nem ismerik fel a tőkepiac fejlesztésének fontosságát.

A mindenkori kormányzatnak nagy szerepe lenne a tőkepiac fejlesztésében a megfelelő jogszabályi környezet megteremtésével, piacbarát hozzáállással – mondta a tőzsdeelnök, aki emlékeztetett arra, hogy az első Gyurcsány-kormány idején a kormányfővel létrejött megegyezésnek köszönhetően a tőzsdei cégek osztalékadója csak 10 százalék, szemben a nem börzei vállalatok 25 százalékával. Negatívumként emelte ki viszont azt, hogy az ígéretek ellenére az utóbbi években az állam egyetlen társaságot sem vitt a tőzsdére privatizáláskor.

Horváth Zsolt, a BÉT volt vezérigazgatója, a KBC Securities Magyarország első embere szerint az, hogy a blue-chipekhez képest a kis papírok jobban teljesítenek, jelzi, lenne befektetői érdeklődés új, közepes méretű cégek papírjai iránt, de több elemzésre, jobb kommunikációra lenne szükség. Horváth Zsolt elmondta: jelenleg egy társaság tőzsdére vitelén dolgoznak, de a tranzakcióról többet nem tudott elárulni.

A konferencián jelen volt Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára, aki a tőzsdeelnök felvetéseire csak annyit közölt, hogy a kormány inkább közvetve, megfelelő keretrendszer megteremtésével tud a legtöbbet tenni a tőkepiac élénkítése érdekében. VG

Két új aspiráns

A Real Hungary ingatlanfejlesztő részvénytársaság és az IT-disztribúcióval foglalkozó HRP Hungary Kft. jelezte, tőzsdére mennének.

A tőzsdekonferencián a cégek vezetői a listázással kapcsolatban részleteket nem közöltek, csupán annyit, hogy a szegedi ingatlanos cég még az idén, az IT-társaság jövőre kérné részvényeinek bevezetését.

A tőzsdekonferencián a cégek vezetői a listázással kapcsolatban részleteket nem közöltek, csupán annyit, hogy a szegedi ingatlanos cég még az idén, az IT-társaság jövőre kérné részvényeinek bevezetését.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek