Hatalmas kőolajkészlet rejtőzhet az Arktiszon

Az Északi-sarkvidéken eddig feltárt kőolajmezőkön nagyjából 40 milliárd hordónyi olajkészletet vesznek biztosra a szakértők, de a minap elkészült, négyéves vizsgálat eredményeit összegző geológiai tanulmány alapján további 50 milliárd hordónyi fekete arany rejtőzhet még a térségben. Ez azt jelenti, hogy az északi sarkkörnél is északabbra fekvő területen nagyjából Líbia vagy éppen Nigéria olajkincsének megfelelő mennyiség van, sőt, könnyen elképzelhető, hogy csak Venezuela vagy az Arab Emírségek tartalékaival lehetséges egy napon említeni az egyelőre kiaknázatlan ásványkincstömeget. A kitermelés azonban számos akadályba ütközik: azon túl, hogy megnehezítik a szélsőséges éghajlati körülmények, feltehetően a környezetvédők sem néznék tétlenül az olajipari cégek megjelenését a térségben. Ráadásul a tulajdonviszonyok sem tisztázottak, valószínűleg hosszasan vitáznak majd az érdekelt államok – így Oroszország, Kanada, az Egyesült Államok, Norvégia és Dánia –, hogy egy-egy ígéretes olajmező melyikük fennhatósága alá tartozik. A fekete arany év eleje óta produkált áremelkedése vitára adott okot, miszerint az árak felhajtásában a dollár gyengülése és a spekuláció játsszák-e a döntő szerepet, avagy a kereslet-kínálat eltérése. Mint kiderült, Kína gazdasága a múlt hónapban naponta 7,75 millió hordónyi olajat igényelt, ez 6,5 százalékkal több, mint tavaly júniusban. Az USA kereslete az elmúlt hónapban 1,9 százalékkal, napi 390 ezer hordóval volt alacsonyabb, mint egy esztendővel korábban. Vagyis a kínai keresletbővülés kompenzálta a másik esését. Ugyanakkor a távol-keleti óriás – főleg az olimpia miatt – a magas árak ellenére felduzzasztotta olajtartalékait az elmúlt hetekben, s mert most lassította vételeit, így az is hozzájárult a napokban zajló árkorrekcióhoz. VG