Kényszerű fogyókúrán a cégek

Több miniszter is elismerte, hogy a pénzpiaci válság miatt ők is elbocsátásokkal kalkulálnak, igaz, ezek a becslések lényegesen óvatosabbak, mint a versenyszféra képviselőinek prognózisa. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter több tízezres, legfeljebb ötvenezer főt érintő elbocsátásokra számít, ezek főleg az autóipart és a gépgyártást érintik, de az építő- és építőanyag-ipart sem kímélik. Bajnai Gordon a nyilatkozataiban szintén gyárbezárásokról, elbocsátásokról beszélt a már említett ágazatokban. Demján Sándor, a VOSZ elnöke hatszor annyi, háromszázezres létszámleépítésről tett említést nemrég egy nemzetközi hírügynökségnek adott interjújában, de a versenyszféra optimistább képviselői szerint is 100-150 ezren válhatnak munkanélkülivé.

A már említett ágazatokon kívül szakértők az ingatlanfinanszírozás és a kiskereskedelem területén is elbocsátásokat jósolnak, s nem véletlenül. Ez utóbbi ágazatban az év végére további negatív fejlemények várhatók, a jövő évben pedig különösen, ha arra gondolunk, hogy a lakossági fogyasztás 3,7 százalékkal csökken.

Szükségszerű karcsúsítások. A megjósolt leépítések elsőként az autóipari beszállítóknál váltak valósággá. A szentgotthárdi General Motorsnál a műszakcsökkentések és leállások miatt már 40 kölcsönmunkástól váltak meg, de úgy tudjuk, további elbocsátások várhatók. A több európai autógyárnak is rádió-, CD-, és hifiberendezéseket gyártó japán Shinwa konszern miskolci gyárából 100 embert küldenek el a pénzpiaci válság, a csökkenő megrendelések miatt. A sopronkövesdi Autolivnél 26 munkatársnak intettek búcsút, s az autóbiztonsági és utasvédelmi eszközöket gyártó cég több alvállalkozójával is felbontotta a szerződést. A német tulajdonú, gumi és műanyag csatlakozástechnikai elemeket gyártó Veritas Kft.-nél eddig száznál is több dolgozót küldtek el, ám a dunakiliti cégnél az idén várhatóan osztanak még felmondóleveleket.

Bár a Graboplast fejleszt, Tatabányán és Kecskeméten mégis 90 embert bocsátottak el a cégtől. Ugyan a Bosch és az Audi létszámcsökkentési terveivel kapcsolatban is röppentek fel hírek, e társaságok cáfolták az elbocsátásokról szóló értesüléseket.

Ok a pesszimizmusra. Az idén lezajlott kényszerű cégfogyókúrákat a manager magazin októberi száma összegezte. Ebből kiderült, az egyik legnagyobb karcsúsító az egri Leoni Hungária Kft. volt. A cég 1000 főt bocsátott el ebben az évben. A nagyszériás kábelkötegező gyártást 2006-ban helyezték át Tunéziába, most az üzem megmaradt részét telepítették át Lengyelországba. A német anyacég azért döntött úgy, hogy a Wroclaw közelében lévő, hasonló nagyságú egységébe viszi az egri gyár munkaerő-igényes termelését, mert a bérek járulékos terhei miatt nálunk 20 százalékkal magasabb a termelési költség. A növekvő bérköltségek miatt határozott úgy a Sanyo is, hogy magyar leányától szeptember végéig 700 főt bocsát el, és a tölthető akkumulátorok gyártását áttelepíti Kínába. A pápai húsgyárban az idén már közel 400-an veszítették el az állásukat. Ezek voltak a legnagyobbak, de a kisebb elbocsátások is megráztak egy-egy térséget. Nem úszta meg a bezárást a közel 120 éves szerencsi cukorgyár sem, itt összesen 111 munkahely szűnt meg. Vasváron nem hemzsegnek a munkahelyek, így a településnek nagy érvágást jelentett, hogy az osztrák Shoe Shirt csoporthoz tartozó Richter Cipő International Kft. összesen 180 embert tett utcára.

Már a korábbi foglalkoztatási helyzet sem adott okot optimizmusra. Egy az unió segítségével indított többéves kutatási program részeként a GKI Zrt. korábbi tanulmánya csak öt-hat év múlva ígért jobb kilátásokat, miszerint a 2005-ös létszámhoz képest 2015-ig 200 ezerrel több lehet itthon a foglalkoztatott. Ám ennek alapján a 200 ezres létszámnövekedésből a nagyobb, 125 ezres rész a 2011–2015 közötti időszakra esik. Az ICEG gazdasági kutatóintézet mostani elemzése szerint a munkanélküliségi ráta a közeljövőben elérheti, sőt meghaladhatja a 8 százalékot, július– szeptemberben átlagosan 7,7 százalékon állt.

Helyzetkezelés. Az egy-egy térséget érintő foglalkoztatási krízisek kezelésére – munkahelymegtartó támogatásokra – az SZMM a gazdasági tárcával közösen regionális pénzügyi alapok létrehozásán dolgozik. A források java részét a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének maradványösszege, mintegy 50 milliárd, illetve decentralizált alaprészéből, a munkaügyi központoktól átcsoportosítható nagyjából 10 milliárd forint adja. A tárca állítása szerint szükség esetén megoldható a képzési alaprész mintegy 1,5 százalékának, 20-30 milliárd forintnak az átcsoportosítása is. Ezenkívül az uniós források ilyen célú felhasználási lehetőségeit is bővítenék.

A mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásokat segíti majd az Új Magyarország Mikrohitel, amely egy 800 milliárd forintos hatású likviditásbővítő csomag legfőbb eleme.

Emellett mind nagyobb figyelem irányul a költségvetési kiadások visszafogására, az eredeti javaslathoz képest már több száz milliárdos megtakarítások szerepelnek a mostani tervezetben. Erre annál is inkább szükség van, mert a 20 milliárd eurós nemzetközi hitelkeret nyújtásának egyik feltétele a kiadások lefaragása volt.