A segélyakciókat a jövőben a Brüsszel által – még karácsony előtt – jóváhagyott feltételek keretei között tudja folytatni a berlini kormány. A még októberben elfogadott monstre mentőakció részeként a német állam 480 milliárd eurót tett félre a bankrendszer működőképességének szavatolására.
Az összeg döntő hányadát – 400 milliárdot – a kereskedelmi bankok állami garanciák formájában vehetik igénybe, amivel főleg a bankközi hitelműveleteik során tudják a saját a fizetőképességüket igazolni és szavatolni. Ez a támogatási forma roppant népszerűvé vált, és heteken belül jelentős összegeket igényeltek belőle. A fennmaradó 80 milliárdot a német kormány közvetlen tőkejuttatás formájában – amolyan csendestársként – bocsátaná a bankok rendelkezésére. Ez utóbbi keretre azonban először csak a Commerzbank jelentett be igényt, 8,2 milliárd euró összeg erejéig. A teljes – 480 milliárd eurós – mentőcsomagból eddig összesen 90 milliárd kelt el, ami azt jelenti, hogy a kormány által elkülönített pénz legnagyobb részét garanciák formájában vették igénybe.
A 80 milliárdos tőkejuttatási keret iránti, új keletű érdeklődést viszont az váltotta ki, hogy tisztázódtak a támogatási akciókról – Berlin és Brüsszel között – folytatott viták, így a kereskedelmi bankok tudják, hogy forrás elfogadása ellenében mihez kell tartaniuk magukat. A kormány és a Commerzbank közötti megállapodást irányadónak tartva az állami tőkejuttatás ellenében a bankoknak évente legalább 9 százalékos kamatot kell fizetniük a költségvetésbe, hogy az ügylet ne minősüljön illegális állami támogatásnak.
A német bankmentő-akció lendületbe jövetele nyomán most már a felek az igénybevétel járulékos feltételeiről tanácskoznak. A kormány igyekszik azt hangoztatni, hogy a támogatás fejében a pénzintézeti szférának könnyített hitelek folyósításával kell hozzájárulnia a recessziós hatások visszaszorításához. A bankok viszont igyekeznek védekezni a kényszer ellen: érvelésük szerint, az nem lehet része a kormány szándékának, hogy felelőtlen hitelezésbe hajszolja őket.
