Erőteljesen aggódnak a bankok

Az ausztriai pénzügyminisztériumban zajlott szakértői megbeszélésen többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EKB-nál, illetve Brüsszelben segítségért lobbizó nyugati hitelintézetek képviselői vettek részt. Sajnálatos módon kizárólag a szükséges összeg nagyságát sikerült meghatározni az összejövetelen, abban, hogy honnan szedhető össze, illetve miként osztandó szét a százmilliárd euró, nem történt előrelépés.

Ráadásul az osztrák jegybank vezetője, Ewald Nowotny a hét végén a Die Presse napilapnak úgy nyilatkozott: elsősorban az eurózóna tagjainak érdemes az EKB-tól segítségre számítaniuk, mivel a központi banknak a devizaunión kívüli országok támogatására csekélyek a lehetőségei.
Jelenleg úgy tűnik tehát, hogy kizárólag az Európai Unió forrásaiból kell a százmilliárd eurós alapot felállítani.

A tagországok közül egyébként Ausztria mellett már Németország és Franciaország is támogatja a kezdeményezést, vagyis az EKB távolmaradása esetén sem elképzelhetetlen, hogy összejön a csomag.
A bankok problémái alapvetően két okra vezethetők vissza: egyfelől alaposan eladósodtak a régióban a háztartások, másfelől instabillá váltak a gazdaságok. Az eladósodottsággal kapcsolatban a Der Standard két statisztikát készített. Az egyikből kitűnik, hogy a nyugati anyabankok kezében lévő hitelintézeteknél a hitelállomány a betétállomány 112 százalékát éri már el a régióban. A másikból pedig az látszik, hogy a külföldi devizában denominált lakossági kölcsönök aránya a teljes állományon belül Horvátországban és Magyarországon nagyjából 60, Romániában 55, Lengyelországban és Bulgáriában pedig több mint 20 százalék.

Annak ellenére, hogy a problémát részben az eladósodottság okozza, az összeget a nyugati anyabankok a kelet-európai leányok hitelezésének finanszírozására használnák. Az élénkítés elmaradása esetén ugyanis már az idén teljesen leállhatna a bankszektor növekedése a régióban – legalábbis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzése szerint. Problémát okoz még a térség fizetőeszközeinek a leértékelődése is – a régióban magas a devizában felvett kölcsönök aránya, ezeket egyre nehezebb törleszteniük a klienseknek –, ami a bedőlt hitelek számának növekedéséhez vezethet. A hitelek tömeges bedőlése esetén pedig abból is komoly veszteség származhat, hogy a fedezetként felajánlott eszközök értékének túlbecslése – kis túlzással – általános gyakorlat volt a régióban. A Sal. Oppenheim elemzése szerint az Erste román leányánál például 2,6 milliárd euróval szerepel több a könyvekben, mint amennyit a fedezetek valóban érnek, és a cseh érdekeltségénél is 543 millióra rúghat a goodwill átértékeléséből származó összeg. A Raiffeisen ukrán és orosz leányánál 731 millió euró lehet a felülbecslések összértéke.

A bizonytalan kilátások miatt a befektetők is szabadulnak a régióban érdekelt bankok papírjaitól: az OTP árfolyama múlt pénteken öt és fél éves mélypontra, 2156 forintra süllyedt napközben, végül 2240-en hagyta el a parkettet. A másik bankpapír, az FHB sem járt sokkal jobban: árfolyama 590 forintig hanyatlott napközben, záráskor 628-on állt. A Raiffeisen és az Erste papírjai sincsenek jobb helyzetben a bécsi börzén: előbbiért mindössze 13,96, utóbbiért 10,25 eurót adnak. Ez a Raiffeisen árfolyamánál történelmi, az Erstéénél majdnem kilencéves mélypontot jelent.

A szakemberek szerint a Citigroup és a Bank of America árfolyamának év eleje óta látott zuhanása annak is köszönhető, hogy a befektetőknek nem tetszik, hogy a kormány hoz meg olyan döntéseket, amelyekről a menedzsment szokott határozni.

A szakemberek szerint a Citigroup és a Bank of America árfolyamának év eleje óta látott zuhanása annak is köszönhető, hogy a befektetőknek nem tetszik, hogy a kormány hoz meg olyan döntéseket, amelyekről a menedzsment szokott határozni.

Az OTP árfolyama A Raiffeisen árfolyama Az Erste árfolyama -->