Szigorodó jelzáloghitel
Tovább szigorodhat a hitelezés: a kormány már az Országgyűlés elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely egyebek mellett korlátozná a bankok által nyújtható jelzáloghitelek mértékét, bővítené a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hatáskörét, korlátozná a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfelek számára hátrányos szerződésmódosítását, és szigorítana a szavatolótőke-szabályokon is.
A kormány – a Pénzügyminisztérium (PM) közlése szerint – ezzel tervezi megszilárdítani a pénzügyi szektor felügyeletét és szabályozását. Teszi mindezt a novemberben az Európai Uniótól kapott 6,5 milliárd euró keretösszegű középtávú pénzügyi támogatásért cserébe – az erről szóló megállapodási szerződésben ugyanis vállalta az ilyen irányú intézkedések megtételét. Az unióval kötött egyezségben egyebek mellett szerepel, hogy a kormány fokozott felügyeletet garantál a biztosítási és hitelközvetítők, illetve termékeik fölött, amellett intézkedéseket tesz a jelzáloghitelekre vonatkozóan a prudens hitelösszeg-érték arány és a lakossági hitelekre vonatkozóan a prudens hitelösszeg-jövedelem arány biztosítása érdekében.
A törvényjavaslatba végül ezek alapján az került bele, hogy kizárólag ingatlanfedezetű kölcsönöknél a hitelező intézmények kitettsége egyéni szerződések esetén nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan piaci értékének száz százalékát, és a bank teljes hitelportfóliójára vetítve ez az arány már nem lehet több 70 százaléknál. Azaz egy bank összesen nem nyújthatna több hitelt, mint a fedezetként bevont ingatlanok értékének alig háromnegyede.
A javaslatot lapunk kérésére a bankok egyelőre nem kommentálták, többen ugyanakkor (a december végi beterjesztés ellenére) csak a közelmúltban értesültek a javaslatról. Úgy tudjuk, a PM előzetesen nem egyeztetett az érdekvédelmi szervezetekkel sem, pedig a jogalkotási törvény rendelkezik arról, hogy a kormány elé terjesztendő tervezetekről azok előtte véleményt nyilváníthatnak.
Lapunk értesülése szerint szakmailag több piaci szereplő is talált hiányosságokat a dokumentumban, amelyeket terveik szerint a későbbiekben – a kormány támogatásával – módosító javaslatokkal korrigálnának. A Magyar Bankszövetség lapunk kérdésére annyit elmondott: az alapgondolattal egyetértenek, ám a javaslat szerintük nagyon statikusan szabályoz, és nem számol például az ingatlanok fedezeti értékének csökkenésével.
A törvény a hitelezéssel kapcsolatos új szabályok mellett az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán előírja, hogy arról előzetesen értesíteni kell az ügyfelet, aki 60 napon belül ingyenesen felmondhatja szerződését.
Emellett kiterjeszti a pénzügyi felügyelet hatáskörét is. Úgy tudjuk, az idén a felügyelet nyolc kereskedelmi banknál külön vizsgálja majd a prudens működést, ezt azonban a hatóság lapunk kérésére nem erősítette meg. A felügyelet vizsgálatai nem nyilvánosak, ezért erről nem is adhatnak tájékoztatást. VV
Bankjegyellenőrzést ír elő az MNB
A készpénz csak valódiság-ellenőrzés után kerülhet vissza a forgalomba – áll egyebek mellett abban a jegybanki rendeletben, amely a Magyar Közlöny legújabb számában jelent meg. Eszerint bankjegy csak akkor forgatható viszsza, ha annak valódiságát és forgalomképességét bankjegyvalódiság-vizsgáló géppel ellenőrizték.A rendelet előírja azt is, hogy amennyiben kétség vetődik fel a pénz valódiságával kapcsolatban, úgy azt át kell adni egy banknak, a postának vagy az MNB-nek.
A rendelet előírja azt is, hogy amennyiben kétség vetődik fel a pénz valódiságával kapcsolatban, úgy azt át kell adni egy banknak, a postának vagy az MNB-nek.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.