Az elemző szemével

Belyó Pál

Az Ecostat főigazgatója

„Igen erősen hullámzó mozgást mutat a hazai fizetőeszköz árfolyama, amit a hitelválságra és a devizaadósság magas arányára lehet visszavezetni, és a régió többi devizáját is érinti. Ha tartósan ilyen gyenge marad a forint, az hatással lesz az inflációra, ez azonban valószínűleg nem fog komoly gondot okozni, ha az eurózóna drágulása az előrejelzések szerint alakul. A hazai termékek árversenyképességét viszont jótékonyan befolyásolja a világpiacon, de ezt a hatást gyengíti az exportcikkek magas importtartalma, mivel drágulnak az alapanyagok. A legkedvezőtlenebb hatással az államháztartás finanszírozására és a lakosság jövedelmi helyzetére van a magas euróárfolyam. Előbbinél a lejáró adósságok visszaváltásán keletkezik jókora árfolyamveszteség, míg a fogyasztók fizetőképes keresletét szűkíti a megnövekedő devizahitel-törlesztés.”

Palócz Éva

A Kopint-Tárki igazgatója

„Minden devizában eladósodott szektort súlyosan érint rövid távon a forint gyengülése, ez egyaránt vonatkozik a háztartásokra, a vállalatokra és az államra. Utóbbinak jelentősen megnövekedhet az eredetileg 1200 milliárd forint körülire betervezett kamatkiadása. A lakosság rendelkezésre álló jövedelmét is csökkenti a gyengülés, ami a fogyasztási hajlandóságot még jobban visszaveti, így végső soron fokozza a gazdasági visszaesést is. Hosszabb távon akár be is lehet rendezkedni egy 300 forint körüli euróra, ha az kiszámíthatóan alakulna, a már eddig is magas árfolyam-ingadozás azonban igen rosszul befolyásolja a gazdálkodási környezetet. Már így is szinte leálltak a beruházások és a fejlesztések, pedig elvileg egyre inkább kedvezne az árfolyam a hazai termelők versenyképességének. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a mostani leértékelődési hullám tőlünk független folyamat, nem a még körvonalazódó adócsomagnak szól, a kormány azonban igyekszik tompítani ennek hatását.”

Vértes András

A GKI Zrt. elnöke

„A gyenge forint alapvetően az exportőröknek kedvez, az importőröket pedig hátrányosan érinti, a két kör között azonban nagy az átfedés. Elsősorban a mezőgazdasági termelők és az informatikai szolgáltatók profitálhatnak az árfolyam alakulásából. A devizában eladósodottakat viszont erőteljes többletteher éri, a mostani szinten ennek már jelentős a hatása.

Az egész régió, sőt, valamenynyi feltörekvő gazdaság érintett a gyengülési hullámban, amit legfeljebb európai szintű összefogással lehetne megfékezni. Rövid távon még nem számolunk azzal, hogy az árfolyam újraírja a makrogazdasági pályát, de ha tartósan ezen a szinten maradunk, az már hatással lesz a versenyképességre. Az inflációs veszély az idén még elhanyagolható, és az ERM II-csatlakozást sem sodorja veszélybe, mivel ennek nincsen formális kritériuma. Az euróbevezetést azonban már megnehezítheti a további forintgyengülés, erre azonban a korábbi évek tapasztalatai alapján meglehetősen kicsi az esély.”