Megvárták Bajnait a leminősítésünkkel - zuhan a forint
Igazából, már a múlt héten kellett volna gyengülnie a forintnak, hiszen azóta uralkodik a bizonytalanság a kormány körül, de akkor a globális pénzpiaci jókedv támogatta a hazai deviza árfolyamát is. Ma késő délutánig annyi változás történt, hogy jelentősen megfordult a szélirány világszerte, ez pedig egyformán súlyosan érinti a feltörekvő, így a régiós devizákat is – mondja az elemző.
Orosz Dániel szerint pozitív, hogy úgy tűnik végre a hétvégén sikerült jelöltet találni a kormányfői posztra, ugyanis ha ez nem így történt volna, akkor inkább lenne egy „magyar sztori” most az árfolyammozgásban, és akkor sokkal hevesebb napi zuhanásba kezdett volna a forint. Az S&P ma délutáni leminősítése azonban már annyit változtatott a képen, hogy a forint magával rántva a szomszédos devizákat még fokozottabb nyomás alá került a régió.
Az S&P leminősítés hátterében ugyan elsősorban, hivatalosan a tovább romló kulcsfontosságú magyar makro és fiskális mutatók állnak, elképzelhető, hogy a döntésben a bizonytalanság és az eddigi késlekedés is némi szerepet játszhatott – mondja az elemző.
Már az elmúlt négy napban is gyengült a a forint, amelyet a hazai hírek mellett globális hangulat is lehúzza. A dollárral szembeni árfolyam 238,17-ig gyengült, míg a svájci frankkal szemben 206,6 forintig gyengült a kurzus.
Elemzők szerint a rossz makro adatok miatt borúlátó a kép a hazai gazdaság körül: a munka-nélküliségi mutató évtizedes csúcsra szökött az idei első három hónapban: 9,1 százalékra. „A forinttal kapcsolatban negatívabbak a kilátások, mint a többi feltörekvő deviza esetében, a gazdasági kilátások és a politikai bizonytalanság miatt” – mondja Elisabeth Andreew, a Nordea AB koppenhágai elemzője.
A forint számít idén a legrosszabban teljesítő feltörekvő devizának: euróval szembeni árfolyama 14 százalékot gyengült, míg a lengyel zloty 12 százalékos gyengüléssel a második a dobogón. Ugyanakkor a cseh korona csupán 2,2 százalékot gyengült december vége óta, hiába a kormányválság Prágában, ott még sincs szó árfolyamzuhanásról. A román lej idén 4,5 százalékot gyengült, ma például több, mint fél százalékot tudott erősödni, köszönhetően a Valutaalap 20 milliárd eurós hitelcsomagjának.
Magyarország kapott először hitelt a Valutaalaptól, de Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke, valamint Bokros Lajos, az MDF listavezetője szerint jövőre újabb hitelkeretre lehet szükségünk.
Megmarad a bizonytalanság a kormány körül, és ez továbbra is erős nyomás alatt fogja tartani a forintot – véli Lutz Karpowitz, a Commerzbank frankfurti deviza-stratégája. „ A mostani kormányfői jelöléssel csak az előrehozott választásokat akarja elkerülni a kormánypárt- teszi hozzá az elemző.
