4,2 millió kereső tart el 3 millió nyugdíjast - Fontos az öngondoskodás

A pénztárszövetség sajtóközleménye szerint a magyar társadalom bő egy évtizeddel a rendszerváltást követően szembesült azzal, hogy a jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas évek biztonságának megteremtéséhez.

Az öngondoskodást szolgálják az egyes nyugdíjpénztári megtakarítások, a hosszú távra szóló biztosítási konstrukciók és az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlák. Tágabb értelemben az egészségpénztári rendszert is az öngondoskodás részének tekinthetjük, hiszen az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód elősegítése lehetőséget biztosít a betegségmentes, hosszú élethez. A felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magán-nyugdíjpénztárak - mutat rá a pénztárszövetség. Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között.

A közlemény ismerteti: a munkavállaló havi bruttó bérének 9,5 százalékát vonják le nyugdíjcélú megtakarításként. Amennyiben a munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tag, akkor a 9,5 százalékból 8 százalék megy a magán-nyugdíjpénztári számlára, és 1,5 százalék az állami kasszába. Ha a munkavállaló nem magán-nyugdíjpénztári tag, akkor a teljes 9,5 százalék az állami kasszába kerül. Mindezek mellett a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után is fizet 24 százalék nyugdíjcélú TB-járulékot. Annak, aki magán-nyugdíjpénztári tag, a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 százalékos összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magán-nyugdíjpénztári számlájára kerül, és a pénztár a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít ehhez a megtakarításhoz.

A pénztártagok megtakarításait a pénztárak vagyonkezelői értékpapírokba fektetik annak érdekében, hogy a tag a megtakarításai után nyugdíjas éveire minél nagyobb hozamot érhessen el. A magán-nyugdíjpénztárak tőkefedezeti elven működnek, azaz a befizetéseket egyéni számlán kezelik, és a befizetett összeggel valamint a befektetések után nyert hozammal fedezik a későbbi nyugdíjszolgáltatást. A befizetett összeg örökölhető, a tagsági viszony létesítésekor megnevezhetők az örökösök, ami később még módosítható. További megtakarítási lehetőség, hogy a bruttó keresetből kötelezően levont tagdíjat az egyén, vagy a munkáltató maximum 10 százalékig kiegészítheti. Az egyéni tagdíj-kiegészítés után jelentős, 30 százalékos adókedvezmény vehető igénybe.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a magán-nyugdíjpénztárakhoz hasonló funkciót töltenek be, esetükben azonban a pénztári tag egyénileg döntheti el, hogy csatlakozik-e egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz, és azt is, hogy mekkora havi megtakarítással járul hozzá nyugdíjas éveinek biztonságához. Ez a hazai nyugdíjrendszer úgynevezett harmadik pillére. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva a pénztártag 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, amelynek hozama adómentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártól igénybe vett szolgáltatás adómentes. Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb ideig élnek az emberek, mint az Európai Unió országainak többségében - hívja fel a figyelmet a pénztárszövetség.

Az egészségtelen életmódnak "köszönhetően" Magyarország világelső a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedésekben. Az önkéntes egészségpénztárba havonta rendszeresen befizetett összeg egy egyéni számlán gyűlik, és különböző egészségmegőrző-, illetve betegségmegelőző szolgáltatásokra (gyógyüdülés, szemüveg, gyógyszer stb.) szabadon felhasználható.

Az államtól, a szociális hálótól egyre kevésbé várható el, hogy nyugdíjas éveinkben biztosítsák az anyagi hátteret a megszokott életszínvonalunkhoz, ezért minél előbb el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást - hangsúlyozza a Stabilitás közleménye.