A Központi Hitelinformációs Rendszer azokat a vállalkozásokat és természetes személyeket tartja nyilván, amelyek illetve akik a pénzügyi intézményekkel szembeni vagy hiteljellegű szerződési kötelezettségeiknek a minimálbért meghaladó mértékben 90 napon túl sem tesznek eleget.
A BISZ honlapján található adatok szerint tavaly júliusban a lakossági alrendszerben 568 ezer főt regisztrált a BAR lista, ami az év végére 618 ezerre duzzadt, majd 2009 július végére 716 ezerre nőtt.
Némileg más képet mutat a Központi Hitelinformációs Rendszer vállalkozási listája.
Eszerint június végén csaknem 450 ezer vállalkozásnak van lezáratlan tartozása, de ez a szám elmarad a tavaly decemberi 460 ezertől.
Mint korábban már beszámoltunk róla, alaposan megváltoztatta a válság a magyarok pénzügyi attitűdjét – derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb felméréséből, ugyanis a lakosság körében többen szeretnének megtakarítani, mint hitelt felvenni.
Ugyanakkor a válság alaposan megtépázta a vállakozókat is, sokan hitel nélkül életképtelenek.
A pénzügyi válság további mélyülését vetíti előre a beruházások 7,7 százalékos zuhanása.
A hitelnyújtás akadozása már erőteljesen látszik a számokon. Főként a gépberuházások szűkültek az első negyedévben.
Tavaly év végén már 162,7 forintnyi hitel jutott 100 forintnyi betétre, ez főleg a hazai hitelintézetek anyabankjainak köszönhető.
Mindezen kedvezőtlen folyamatoknak köszönhetően a PSZÁF a napokban bejelentette, hogy az egy hete megkötött megállapodásnak megfelelően hétfőtől életbe lépett a bankok egyoldalú szerződésmódosításával összefüggő moratórium.
Ebben vállalták, szeptember végéig tartózkodnak az ügyfelek számára kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosítástól. Így a felügyelet a fogyasztókat is védi.
A háztartásoknak folyósított kölcsönök állománya május végén 392,3 milliárd forint volt. Ennek közel kétharmada – 239 milliárd – fogyasztási, körülbelül 20 százaléka – 99,9 milliárd – lakáscélú hitel volt.
