A kasszák jól forgatták a tagok pénzét, így a harmadik negyedévben csaknem 276 milliárd forintnyi hozamuk keletkezett, ezzel és a befizetett tagdíjakkal együtt a vagyonuk rekordszintre, 2500 milliárd fölé hízott. A portfóliók legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát egyébként még mindig a magyar állampapírok teszik ki, részvényekben a pénztárak vagyonának 12,3, befektetési alapokban mintegy 30 százaléka volt.
A befektetási alapok teljesítményét itt hasonlíthatja össze
Jórészt valószínűleg az iskolát frissen elhagyó pályakezdők miatt a magán-nyugdíjpénztári tagok száma a harmadik negyedévben mintegy 48 ezerrel, 3,049 millióra nőtt. A kasszák közötti vándorlás eközben továbbra is erős maradt, július és október között – akárcsak a megelőző két negyedévben – több mint 50 ezren váltottak kasszát.
A tagokért folyó verseny erősödését jelzi, hogy az intézmények a tavalyinál lényegesen többet költenek toborzásra. A marketingkiadások az év első kilenc hónapjában szektorszinten 418 millió forintot tettek ki, vagyis több mint 80 százalékkal nőttek egy év alatt.
Emellett csaknem a tizedével emelkedtek a tagszervező ügynököknek kifizetett díjak is, ezek összege szeptember végén már meghaladta a kétmilliárd forintot.
Az egyéb költségek is több mint a negyedükkel gyarapodtak, és valamelyest a dolgozók bérköltsége is nőtt, ez összességében azt eredményezte, hogy a magánkasszák működtetése 13,3 milliárd forintba került az idei első három negyedévben, mintegy 3,5 százalékkal többe, mint tavaly.
Hasonlítsa össze a pénztárak teljesítményét naprakész adatokkal itt