Hitelre éhes települések

A következő hónapokban jelentősen nőhet az önkormányzatok finanszírozási igénye, hiszen az őszi helyhatósági választások előtt felgyorsulnak a beruházások – vélik a lapunk által megkérdezett hitelintézetek. A választások előtt a beruházási aktivitás növekedése várható, hiszen eddig minden ilyen esztendőben hasonló tendencia volt megfigyelhető – árulták el az OTP Banknál. A számlavezető-választást tekintve ugyanakkor – tették hozzá – 2010 hátralevő részében nem várható nagyobb mozgás az őszi voksolás után, hiszen a választásokat követően az új testületek megalakulása, az önkormányzat helyzetének értékelése és új stratégiájának kidolgozása valószínűleg kitölti az időt.

Hasonlóan vélekedett Brenner Zsuzsa, a CIB Bank önkormányzati üzletágának vezetője is, aki kétirányú mozgást vár a piacon: a hitelfelvétel/kötvénykibocsátás iránti igényt inkább a választások előtti időszakra prognosztizálja, 2011-ben pedig várhatóan inkább a számlavezető-váltás – illetve az önkormányzati finanszírozási rendszer változásától függően –, esetleg a működési hitelek iránti igény nőhet meg. (Ez utóbbi abban az esetben, ha a jelenlegi finanszírozási rendszer nem változik lényegesen.)

Az üzletmenetre az elmúlt egy esztendőt illetően sem panaszkodnak a piaci szereplők. A CIB Banknál közöltek szerint újra megjelent az érdeklődés az önkormányzatok részéről a kötvénykibocsátás iránt, és jelentősen nőtt az MFB ÖKIF hitelprogramja keretében nyújtott hitelek felvételére irányuló igény – olyan mértékben, hogy a keret átmenetileg ki is merült. (Az MFB közben megemelte a hitelkeretet, így az ismét elérhető.)

A piaci szereplők szerint ugyanakkor továbbra is nagyon intenzív a verseny a hitelintézetek között a számlavezetőkért, igaz, a szolgáltatót váltó helyhatóságok száma 2009 első három negyedévében némileg csökkent a bázisidőszakihoz képest. (A Magyar Államkincstár adatai szerint 2008 első kilenc hónapjában 122 önkormányzat váltott számlavezető bankot, tavaly, ugyanebben az időszakban pedig 113.)

A múlt év legnagyobb nyertesének a takarékszövetkezeti integráció számított ebből a szempontból, hiszen kilenc hónap alatt ötvennel, 781-re nőtt az ügyfélkörükbe tartozó helyhatóságok száma. Ezt ott azzal magyarázták, hogy az akut forráshiány a jelentős forrással és finanszírozási hajlandósággal rendelkező integráció felé terelte az önkormányzati ügyfeleket. Növelte az önkormányzati ügyfelek számát a CIB Bank is: a 2008 végi 18-ról tavaly 30-ra emelkedett a számlavezetők száma, de ezt a számot a hitelintézet – főleg azokon a településeken, ahol fiók is működik – tovább növelné. „Úgy véljük, még közel sem aknáztuk ki teljes mértékben a lehetőségeinket, hiszen miközben az önkormányzati hitelezésben a CIB részesedése 10 százalék, a számlavezetésben ennél jóval alacsonyabb a részesedésünk” – mutatott rá Brenner Zsuzsa. A 2004-től kötelező közbeszerzési eljárás egyébként – tette hozzá – nehezíti és könnyíti is a bank dolgát: az adott ugyanis lehetőséget arra, hogy a CIB belépjen erre a piacra, ugyanakkor óriási a verseny a bankok között, valamennyi piaci szereplő tudja, nem elegendő a jó kapcsolat az önkormányzattal, ha a közbeszerzési eljárás során egy jobb ajánlat elviszi az üzletet.