Ömlik a tőke az alapokba

Folytatódott februárban a tőkebeáramlás a befektetési alapokba – derül ki a MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég legfrissebb adataiból. A legtöbb pénzt – ahogy korábban is – a likviditási és pénzpiaci alapok vonzzák. Előbbiekbe a januári bő 22 milliárd forint után a második hónapban további 12,4 milliárd forintnyi friss pénz érkezett – e források zömét két pénzügyi csoport szerezte meg. A K&H tőkevédett befektetési alapja az év első két hónapjában több mint 14,5 milliárd forintnyi befektetési jegyet értékesített, az OTP tőkegarantált pénzpiaci konstrukciója pedig ugyanezen idő alatt 18 milliárd forintnál is többet szedett össze. A pénzpiaci alapoknál szintén a nagy lakossági bankok kötelékébe tartozó alapkezelők konstrukciói állnak az élen a tőkegyűjtési versenyben. A CIB, az Erste, az MKB, valamint az UniCredit csoporthoz tartozó Pioneer pénzpiaci alapja is milliárdos nagyságrendben szerzett friss pénzeket január–februárban.

Ami a kötvényalapokat illeti, az OTP Optima népszerűsége tovább nőtt a befektetők körében. A rövid kötvényalap a januári bő 9 milliárd forint után februárban újabb 5 milliárd forintnyi friss tőkét vonzott. Ebben minden bizonnyal az is közrejátszhatott, hogy az alap visszatekintő hozamai az állampapírpiac egy évvel ezelőtti beszakadása miatt rendkívül magasak: 12 hónap alatt az Optima több mint 28 százalékot hozott a befektetőinek. A többi rövid és hosszú kötvényalap hozama is magas az egy éve tartó állampapír-piaci rali miatt, komoly értékesítés azonban ezeknél nem történt. A hosszú kötvényalapokból például 25 százalék körüli egyéves átlaghozamuk ellenére több mint 1,2 milliárd forintot vettek ki a befektetők a múlt hónapban.

Az ingatlanalapok ezzel szemben egyre több tőkét gyűjtenek az utóbbi időben. Januárban a MoneyMoon adatai szerint csaknem hatmilliárd forint folyt be ezekbe a konstrukciókba, februárban pedig újabb 7,7 milliárd forintnyi friss tőkével gyarapodott az állományuk. Az is igaz viszont, hogy nem mindegyik alap részesedik egyformán a tőkebeáramlásból. Úgy tűnik, a befektetők bizalmát egyedül az Erste alapja szerezte vissza, a friss pénzek zömét ugyanis ez az alap gyűjtötte össze. Ebben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy a nagy ingatlanalapok közül egyedül az Erstéét nem értékelték le 2008 végén és 2009 elején, miután a pénzügyi felügyelet felfüggesztette az alapok értékesítését, illetve 90 napos határidőt írt elő a befektetési jegyek visszaváltására. Az erstés ingatlanalap egyébként az elmúlt egy évben mintegy 10 százalékos hozamot ért el.

A részvénytúlsúlyos alapok vagyonának alakulását az intézményi befektetők határozzák meg, a jegybank statisztikái szerint a háztartások tulajdonában ugyanis a részvényalapok befektetési jegyeinek csak mintegy 13,3 százaléka van. Januárban egyébként az intézmények inkább vásárolták a részvénytúlsúlyos alapokat, februárban viszont – amikor egyébként az alapok zömének az árfolyama csökkent – már kifelé hátráltak a konstrukciókból. A januári 9 milliárd forintos tőkebeáramlás után így a második hónapban 3,8 milliárd forint távozott ezekből az alapokból, a legtöbb pénzt az Aegon Russia és az OTP DWS feltörekvő piaci részvényalapból vitték el.

Továbbra is keresettek vi-

szont a származtatott alapok, amelyekbe a MoneyMoon adatainak tanúsága szerint a januári 1,7 milliárd forint után februárban újabb 1,2 milliárd forint friss tőke került. A népszerűségi listát az Aegon Atticus Alfa vezeti, amely 1,3 milliárd forintot gyűjtött két hónap alatt, de az OTP származtatott kötvényalapjai és a Dialóg származtatott devizás befektetési alapja is egyre keresettebb. HB