Kgfb - Mi történik, ha csődbe megy a biztosító?

A MÁV ÁBE tevékenységét 2008 áprilisától függesztette fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az indok: a biztosító nem rendelkezett a megfelelő működéshez szükséges tartalékkal.

Mint utóbb kiderült, ez a cégnél elkövetett, nagy összegű sikkasztás és hűtlen kezelés miatt következett be, az ügyben hat gyanúsítottat vettek őrizetbe a szerdai bejelentés szerint. Az Egyesülettel szembeni kárigények kielégítésére eddig 666 millió forintot utalt vissza a nyomozóhatóság. A biztosítót a PSZÁF döntése alapján a Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság számolja fel, az eljárás 2008 augusztusában kezdődött.

A PSZÁF ekkor kivizsgálta az ügyet és úgy találta, hogy nem követett el hibát, amikor hagyta, hogy a MÁV ÁBE idáig jusson. A pórul járt biztosítottak más céghez szerződtek, de a MÁV ÁBE működésének ideje alatt okozott balesetek kárainak rendezésén ez nem segít. Ezév január végéig a biztosítósítók közös káralapját működtető Magyar Biztosítók Szövetségéhez (Mabisz) 1,87 milliárd forintnyi kárigényt jelentettek be olyan ügyekben, amelyekben MÁV-biztosított balesetezett külföldivel.

Azt gondolhatnák, hogy a kérdést megoldja az a biztosítási alap, amelyre a biztosítók éppen azért fizetik be rendszeresen bevételük egy részét, hogy hasonló esetekben finanszírozhassák a károkat. Ez azonban nem így van, illetve a MÁV-ÁBE ügy idején nem így volt. A Mabisz valóban működtetett és működtet egy Kártalanítási Számlát, az itt összegyűlő összegből azonban csak akkor fizethetnek, ha olyan sofőr okoz balesetet, aki – a törvény ellenére – nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással. Ez az alap azonban nem nyújt segítséget arra az esetre, amikor a balesetet okozó ugyan rendelkezett érvényes biztosítással, de a cég, ahol azt megkötötte, felszámolás alá került.

Ezért fordult az Alkotmánybírósághoz egy beadvánnyal az INDRA Biztosítottak Egyesülete és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE). Mint Pintér György, az INDRA elnöke elmondta, az a furcsa eset állt elő, amikor nem csak a károsultak, de a kárt okozók jogai is sérülnek. Az Egyesülethez rengeteg panasz érkezett be azért, mert a biztosított károkozók után senki nem áll helyt. Pintér György leszögezte: alkotmányellenesnek tartják, hogy a törvényszerűen és jóhiszeműen eljáró autósok nem részesülnek egyenlő bánásmódban. A MÁV ÁBE felszámolása azóta is folyik, de szinte biztos, hogy nem maradt elég pénz a cégben arra, hogy minden kárt kifizessenek. A biztosítási alapokat működtető Mabisz a kártalanítás során előre rangsorolta azokat, akik külföldivel ütköztek vagy személyi sérüléssel járó balesetet okoztak – a szakértő szerint szintén jogi megalapozottság nélkül.

Azok az autósok, akik szeretnének pénzt látni a MÁV-ügyfelekkel történő ütközés után, polgári pert indíthatnak a vétkes autós ellen, hiszen a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül a károkozótól követeljék a pénzüket – mondta a PSZÁF szóvivője az üggyel kapcsolatban. Binder István hozzátette, hogy a MÁV ÁBE alapszabálya határozza meg, melyik károsulti csoportok juthatnak elsőként pénzhez a felszámolás során.

A gépjármű biztosítási törvényt időközben módosították, így bekerült egy bekezdés, amely a Kártalanítási Alap felállításáról rendelkezik. Ez az Alap kifejezetten azok számára gyűjt forrást, akik biztosítást kötöttek, de a biztosítójukat időközben felszámolták, ezért nincs, aki helytálljon értük.

A Felügyelet munkatársa megerősítette, hogy ez a jogszabály nem vonatkozik a MÁV ÁBE ügyfelekre, hiszen visszamenőleg nem érvényesíthető. Viszont jó hír, hogy a jövőben, hasonló esetben az autósoknak nem kell tartaniuk attól, hogy nem lesz, aki fizessen, ha felszámolják a céget, amelynél biztosítást kötöttek. A MÁV ÁBE ügyfelei azonban láthatólag „beragadtak” a joghézagba és kérdés, hogy az INDRA beadványa mennyiben segíti majd őket.

A Mabisz már tavaly év végén kifogásolta, hogy a biztosítók által gyűjtött alapból kell megtérítenie a külföldieket érintő karambolok kárait. A szervezet ezért a MÁV biztosító ügyfelein kezdte meg követelni a körülbelül 1,8 milliárd forintnyi kárösszeget, amelyet a nemzetközi garanciavállalás keretében – az egyébként erre létesített alapból – ki kellett fizetnie.

A Legfelsőbb Bíróság 2009 elején hozott jogegységesítési döntése nyomán tisztázódott, hogy a MÁV ÁBE felszámolója perelhető és a felszámoló is perelhet. Vagyis a kárt szenvedett autósok beperelhetik a Hitelintézeti Felszámoló Kht-t, a Kht pedig perelhet az egyesület kasszájából elsikkasztott pénzért.

A Mabisz már tavaly év végén kifogásolta, hogy a biztosítók által gyűjtött alapból kell megtérítenie a külföldieket érintő karambolok kárait. A szervezet ezért a MÁV biztosító ügyfelein kezdte meg követelni a körülbelül 1,8 milliárd forintnyi kárösszeget, amelyet a nemzetközi garanciavállalás keretében – az egyébként erre létesített alapból – ki kellett fizetnie.

A Legfelsőbb Bíróság 2009 elején hozott jogegységesítési döntése nyomán tisztázódott, hogy a MÁV ÁBE felszámolója perelhető és a felszámoló is perelhet. Vagyis a kárt szenvedett autósok beperelhetik a Hitelintézeti Felszámoló Kht-t, a Kht pedig perelhet az egyesület kasszájából elsikkasztott pénzért. -->