BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bekapcsolták a klímát az árupiacon?

A PIIGS országok leminősítésével párhuzamosan elinduló részvénypiaci zuhanással karöltve a nyersanyagpiaci indexek is délnek vették az irányt. Mindez nem meglepő, hiszen a nyersanyagpiac érzékeny a konjunktúrára. A görögországi események, az utolsó pillanatig elodázott mentőcsomag, valamint a hasonlóan magas GDP-arányos államháztartási hiánnyal és államadóssággal küszködő országok (Portugália, Olaszország, Írország, Nagy-Britannia és Spanyolország) által reprezentált szuverén kockázat ijesztő mértékű megnövekedése sokkolta a piacokat. Történtek azonban egyéb események is, amelyek néhol támogatják, máshol erőteljesen negatív hatást gyakorolnak a nyersanyagpiacokra.

Kínában például az infláció felgyorsult, a fogyasztói árak áprilisra év/év alapon 2,8 százalékkal növekedtek. Az ingatlanárak 12,8 százalékkal emelkedtek, ez a hetven nagyváros ingatlanpiacát figyelő index legnagyobb emelkedése volt a 2005-ös indulása óta. Az áprilisi 774 milliárd jüan (113 milliárd dollár) nagyságrendű új hitelkihelyezés is szignifikánsan meghaladta a korábban becsülteket. Az első négy hónapban az új hitelek már 3370 milliárd jüannál járnak, ami vészesen közelít az egész évre tervezett 7500 milliárd jüan új hitelkihelyezés feléhez. Emellett a monetáris aggregátumok, az M2 (a tágabb értelemben vett pénzkínálat) és M1 (a szűkebb értelemben vett pénzkínálat) áprilisban év/év alapon rendre 21,48, illetve 31,25 százalékkal emelkedett. Mindezek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a kínai döntéshozókra, hogy lehűtsék a gazdaságot. Kamatemelésre egyelőre nem volt példa, de a kínai központi bank a napokban ismét növelte a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét. A beavatkozás, amely a gazdaság lassítását szolgálta, kétségeket keltett az árupiacokon: az olaj és a réz ára azonnal zuhanni kezdett.

Van, aki szerint mindez nem elegendő: Nouriel Roubini, a Bloomberg tv-s interjújában adott hangot véleményének, miszerint Kína túl lassú a monetáris szigorításban. A Bloomberg által megkérdezett húsz elemző közül 19 várja azt, hogy szeptember végéig szigorítják a kínai egyéves hitelezési rátát, és tíz elemző úgy véli, az emelés már ebben a negyedévben bekövetkezik. A kínai kormány célja, hogy az inflációt három százalék alatt tartsa, és megakadályozza az ingatlanpiacon kialakulófélben lévő lufit. A befektetők viszont aggódnak, hogy a rendszerbe korábban bepumpált stimulus kivonása lelassíthatja a kínai növekedést. A Shanghai Composite Index ezért az év elejétől már több mint húsz százalékot csökkent, ez felfogható egyfajta medve piacnak is.

A globális nyersanyagpiacra további nyomás nehezedhet az ausztrál kormány új, 2012-re tervezett adóemelése miatt, amely negyvenszázalékos extra nyereségadót vetne ki az országban működő bányavállalatokra. Mindez hatalmas költségvetési pluszbevételt jelentene, de kérdés: valóban okos megoldás-e a fejőstehén levágása? Kína és más, kiugró növekedést produkáló feltörekvő gazdaságok elképesztő méretű nyersanyagkereslete mentette meg ugyanis az ausztrálokat a recesszióba csúszástól a válság során. Az új adó viszont jelentősen csökkentené a világ egyik legfontosabb nyersanyagpiaci szereplőjének a versenyképességét.

A fentieket nézve a nyersanyagpiaci szektor vegyesen kap és kaphat majd jót és rosszat is egyaránt. A negatívumok ellenére a legnagyobb valószínűséggel továbbra is a V alakú válságból kilábalást árazzuk, ami a rövid távú megbicsaklást követően ismét emelkedést hozhat a nyersanyagpiacokon. Az olaj világpiaci ára (WTI) az elkövetkező három hónapban feltehetőleg a legutóbbi időszak maximuma alatt marad (hordónként 80 dollár környékén), mivel a kockázatkerülés a világgazdaságot ért nem kevés sokk következtében megnőtt, valamint az amerikai olajkészletek továbbra is igen bőségesek. Ugyanakkor a jelentős további árcsökkenés limitált. Az árak emelkedésének irányába hathat a BP Mexikói-öbölben bekövetkezett fúrótorony-balesete – amely az egyik legkomolyabb lehet –, s rövid távon akár nagyobb árfelhajtó hatású is lehet. A középtávon emelkedő olajkereslet és a szektorba áramló befektetési tőke is 85 dollár/hordós árakat eredményezhet. A gázárak hasonló okok miatt három hónapos időhorizonton négy dollár környékére, középtávon öt, hoszszabb távon 6-6,25 dollárig is emelkedhetnek. Az alapvető ipari fémek (alumínium, réz, ólom, nikkel, ón, cink) esetében az elkövetkező negyedévben nagyobb arányú lehet az árcsökkenés, mint a kőolajnál, itt ugyanis jobban érezteti negatív hatásait a szuverén kockázatok megnövekedése. Középtávon viszont a 750 milliárd eurós stabilizációs csomag és a kereslet, valamint a befektetők indukálta tőkebeáramlás következtében itt is áremelkedés várható, és a réz teljesíthet a legjobban.

A nemesfémek közül az arany árának emelkedése folytatódik, annak ellenére, hogy a dollár tovább is erősödhet. Jelen esetben egyfajta biztonságos mentsvárat jelent a megnövekedett globális kockázatok közepette. Az ezüst ára hasonló okok miatt szintén emelkedés elé néz, de középtávon valószínűleg felül is teljesíti az arany százalékban kifejezett drágulását, mivel az ipari felhasználás tovább fokozza iránta a keresletet. Az ömlesztett árukat tekintve a vasérc esetében eddig is már egy hatalmas áremelkedésen vagyunk túl, itt sokkal inkább az árak kisebb mértékű csökkenése várható, míg a kokszolható szén esetében mutatkozó folyamatos kínálati korlátok áremelkedéshez vezetnek majd, elérve ezzel rövid távon a 225, középtávon akár a 290 dollár/tonna szintet is. A mezőgazdasági nyersanyagok közül a kukorica ára a jelentős globális készletek, a valószínűsíthető rekordtermés miatt 360-350 dolláros szintekre is csökkenhet. A búza esetében hasonló okok miatt szintén árcsökkenés valószínűsíthető.


A szerző az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezető termékmenedzsere

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.