Zelenszkij szerint a szankciók semmit nem érnek, „halálos szorítás" kell – rakétákkal kötne békét

Idén véget érhet az ukrajnai háború, de ehhez fokozni kell a nyomást Oroszországon –mondta újévi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök,, aki arról is beszélt, hogy mindent a világon odaadna azért, hogy bejelenthesse a béke beköszöntét néhány percen belül, de sajnos ezt egyelőre nem teheti meg.

„Ukrajna biztosan mindent megtesz a békéért" – idézte az UNIAN hírügynökség csütörtökön az államfőt, aki szerint a békemegállapodás már 90 százalékban kész, azonban Ukrajna és Európa sorsát éppen az a fennmaradó 10 százalék fogja eldönteni, amelyről még nincs egyetértés.

Zelenszkij szerint Oroszország gyorsan véget vethetne a háborúnak, de nem akarja ezt megtenni, és emiatt változatlanul szükség van a nemzetközi közösség általi nyomásgyakorlásra. Ugyanis véleménye szerint Oroszország sosem fejezi be magától a háborút, ilyenre a történelem során sem volt még példa, Moszkva mindig csak mások nyomása, mások kényszere hatására hagyott fel a háborúskodással.

Az ukrán elnök szerint Ukrajna kénytelen régóta nyilvánvaló igazságokat bizonygatni. Szerinte súlyos csapás a nemzetközi biztonság egészére az, hogy a világ egyes részein még mindig elhiszik Oroszország minden egyes állítását. Beszélt arról is, hogy bár a szankciók fájnak Oroszországnak, csak a halálos szorítás működik igazán. Noha az orosz olaj már olcsóbb, a háború végéhez az kell, hogy teljesen leálljanak a tankerek. 

"Az orosz gyárak már lassulnak, de bennük a gyártásnak állnia kell, hogy a megszálló ne tudjon előre törni. A Tomahawk rakéták ukrán kézben valójában csakis egy dolgot bizonyítanának: a békének nincs alternatívája" – tette hozzá Zelenszkij, aki arról is beszélt, hogy ha országa partnerei nagyon gyorsan és határozottan cselekednek, akkor az orosz agresszió már 2026-ban megállítható lesz.

Mindeközben a huszadik szankciós csomagot tervezi Oroszország ellen Brüsszel – írta meg a Die Welt alapján a Mandiner. A lap szerint mindezek mellett egyre inkább körvonalazódnak az európai szárazföldi csapatok létrehozásának tervei is: a britek és a franciák egy 10-15 ezres „békefenntartó” kontingens felállítását szeretnék véghez vinni. 

Orbán Viktor szerint Donald Trump megválasztása hozta közelebb a béke reményét

A béke kérdése nemcsak az ukrán elnök, de Orbán Viktor miniszterelnök évzáró interjújában is fontos szerepet kapott. A kormányfő szerint 2025 fontos év volt, vízválasztó. Donald Trump megnyerte a választást, és abban lehetett bízni, hogy véget vet az orosz–ukrán háborúnak. Mi is ezt reméltük, erre építettünk. De nem ez történt.

„Először fordult elő a pályám során, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európia Unió egy nagy horderejű kérdésben különböző állásponton helyezkedik el” – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, hogy Magyarország az amerikai álláspont oldalán áll, a béke oldalán áll, a háborúból való kimaradás mellett áll. Szerinte 

2025 jobb volt, mint 2024 – tette hozzá –, mert idén Amerika is a béke oldalára állt, azonban az áttörés még elmaradt. Orbán elmondta, hogy a magyar gazdaság a béke gazdaságát folytatja az európai hadigazdasággal szemben. Ugyanakkor a kormányfő kifejtette azt is, hogy nem kilépni akarunk a nyugati szövetségesi rendszerből, hanem azt szeretnénk, hogy ott józan döntések szülessenek.

„Mi a nyugati szövetségi rendszer részei vagyunk, és ott is akarunk maradni. Nem kilépni akarunk a nyugati szövetségi rendszerből, hanem azt akarjuk, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban józan döntések szülessenek” – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint ebben nem vagyunk egyedül, a NATO-ban Amerika, az EU-ban pedig Szlovákia és Csehország is hasonló álláspontra képvisel. De rajtuk kívül is vannak hasonló hangok az unióban, velük hozták létre a Patrióták képviselőcsoportját. A Patrióták célja a béke gazdaságának megteremtése Európában is. A kormányfő szerint a 2026-os év egyik nagy kérdése az is, hogy az amerikaiak az európaiak nélkül békét tudnak-e kötni az oroszokkal.

Macron a háború utánra ígért védelmet Ukrajnának

A béketárgyalások előre haladtával az is fontos kérdés, hogy mennyire lesz tartós egy esetleges megállapodás. Emmanuel Macron francia elnök már erre is kitért újévi köszöntőjében, ahol kifejtette, hogy a Kijevet segítő országok kötelezettséget vállalnak Ukrajna megvédésére hosszú távon. A francia államfő szerint az európai vezetők január 6-i találkozójukon kötelezettséget vállalnak arra, hogy 

Macron ugyanis jövő keddre hívta össze a tettre készek koalícióját, hogy megvitassák a kérdést.

Brutális veszteségeket szenvedett tavaly Oroszország

Az ukrán vezérkar a Telegramon közzétett éves összefoglalójában azt írta, hogy 

Az ukrán légierő jelentése szerint csütörtökre virradóan Oroszország 205 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelem 176-ot meg tudott semmisíteni, viszont 24 csapásmérő drón célba talált 15 helyszínen.

Az energetikai minisztérium közlése szerint az orosz támadások miatt három régióban - az északnyugati Voliny, a déli Odessza és az északi Csernyihiv megyékben – jelentős számú háztartás maradt áramszolgáltatás nélkül.

Az ukrán kikötők igazgatását felügyelő állami vállalat közölte, hogy dróncsapás érte Odessza megyében az izmajili és az odesszai kikötőt. Mindkét helyszínen károkat okoztak a kikötői infrastruktúrában, de az eddigi információk szerint senki sem sérült meg.

Az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy hadrendbe állítottak két újabb Patriot légvédelmi rendszert, amit a német kormánnyal a közelmúltban megkötött megállapodások tettek lehetővé.