Eurózóna: a bolgárok már bent, a magyarok több mint 70 százaléka akarja, de most köszönjünk szépen el az újabb csatlakozóktól
Január elsejével Bulgária is az eurózóna tagjává vált, noha a bolgár lakosság nem igazán támogatja a közös fizetőeszköz bevezetését, annak ellenére sem, hogy az ország önálló monetáris politikájának gátat szab, hogy a levát gyakorlatilag az euró születése óta rögzítették az európai pénzhez. Bulgária jegybankja és kormánya ugyan hangsúlyozza, hogy az árfolyamrögzítés miatt technikailag nincs szó klasszikus értelemben vett leértékelésről, a gyakorlatban azonban sok kereskedő már felfelé kerekít, amit a vásárlók az euró számlájára írnak.
Bulgária a 27 tagú unióban a 21. ország, amely a közös pénzre vált, ám úgy tűnik, hogy az eurózóna további bővülése lefékezhet a következő években, mert a fennmaradó országokban vagy a kormány, vagy a lakosság ellenzi az euró bevezetését, miközben a bevezetés feltételei sem mindig állnak fenn – írja a Reuters. Nézzük, melyik országban mi a helyzet:
Magyarország
Noha Magyarországon az Eurobarometer októberben és novemberben elvégzett felmérése szerint 72 százalék az euró bevezetésének támogatottsága – a legmagasabb az eddig kimaradó országok közül –, a közös pénz bevezetése előtt számos akadály áll. Orbán Viktor miniszterelnök szerint nincs terítéken az euró bevezetése , sőt a forint használatát Alaptörvénybe is foglalták,
a közös valuta bevezetése csak kétharmados többséggel lehetséges.
Emellett az is gátat szabhat az euró bevezetésének, hogy Magyarországon a legnagyobb az államadósság az eddigi kimaradók közül, miközben a költségvetési hiánycélt is megemelte a kormány a tavalyi és az idei évre is 2025 utolsó hónapjaiban. Tehát az euró bevezetésének feltételei is csak több év alatt érhetők el.
Románia
Bár a lakosság többsége, 59 százalék Romániában is az euró bevezetésére voksol,
a román gazdaság és költségvetés helyzete fényévekre van attól, hogy ezt meg lehessen tenni.
Az Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányával és az elszabaduló inflációval küzdő országban a közeljövőben gyakorlatilag semmi esélye nincs a közös fizetőeszköz bevezetésének, miközben az euroszkeptikus ellenzék a 2028-as választásra vár. Nem meglepő, hogy a román közbeszédben manapság fel sem merül az euró bevezetése.
Lengyelország
Az euró bevezetését a többi kimaradó országban a lakosság többsége nem támogatja, Lengyelországban is csak az emberek 45 százaléka tartja jó ötletnek az Eurobarometer adatai szerint. Nincs a támogatók között Andrzej Domanski pénzügyminiszter sem, aki elmondta, hogy hazája nem dolgozik az euró bevezetésén, és örül annak, hogy saját valutája van.
Ugyancsak nem támogatja a közös valuta bevezetését a legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) élén álló Jaroslaw Kaczynski sem, szerinte aki be akarja vezetni az eurót, az Lengyelország halálos ellensége.
Csehország
A közös pénz bevezetése nem túl népszerű gondolat Csehországban, mindössze a lakosság 30 százaléka támogatja, és a kormány sem tervezi az euróra való átállást. Ráadásul a GDP-arányos cseh államadósság eltörpül az eurózóna legtöbb tagállamához képest, így
sokan tartanak attól, hogy az euró bevezetésével az ország nála jóval eladósodottabb országokért vállalna felelősséget.
Noha üzletemberként és politikai pályája kezdetén Andrej Babis miniszterelnök még az euró pártján volt, időközben a pártja egyre inkább eurószkeptikussá vált, és ma már a cseh kormányfő is alkotmányba foglalná a cseh koronát, ahogy azt Magyarország tette a forinttal.
Svédország
Az euró bevezetése mellett csak egyetlen kis párt száll síkra nyíltan a skandináv országban, miközben a második legnagyobb parlamenti párt, a Svéd Demokraták, melynek támogatására a kisebbségi kormánynak égető szüksége van, ellenzi. Így a közös pénz bevezetéséről szóló vita is csak elméleti lehet, különösen, hogy az Európai Unió tagjává 1995-ben vált ország
2003-ban már tartott népszavazást a kérdésben, akkor a szavazók 56 százaléka elutasította az euró bevezetését a 42 százalék támogató vokssal szemben.
Ma pedig az Eurobarometer adatai szerint még ennél is kisebb, 39 százalék azok aránya, akik a közös fizetőeszközre vágynak, bár az ellenzők száma így is nagyot esett a 2012–13-as euróválság óta, amikor a lakosság több mint 80 százaléka ellenezte az euró bevezetését.
Dánia
A felsorolt országok ugyanakkor már a csatlakozásukkor vagy később vállalták az euró bevezetését, egyedül a közösséghez 1973-ban csatlakozó Dánia kapott felmentést e kötelezettség alól. Ráadásul a közös pénz gondolatát mindössze a dánok 33 százaléka támogatja, így a kérdés nincs is a napirenden.
Boldog új évet? Ez vár ránk 2026-ban: itt a jóslat a forintról és a magyar gazdaságról – Európa és Magyarország két külön világ
Az év vége az összegzésé és az előretekintésé . Az új év Európában háborúval kezdődik, ahogy az óév végződik, az oroszok a fronton, a kínaiak a piacokon nyomulnak előre, Donald Trump konszolidálta az amerikai gazdaságot, miközben itthon a forint erős, az infláció mérséklődött, robog az Otthon Start, új adókedvezmények lépnek életbe, és új gyárak megnyitása a kilátás. A 2026-os sem lesz unalmas év.
