Tovább dagad a KHR-lista

Március végén már több mint 825 ezer, hitelét nem fizető vagy bankkártya-visszaélést elkövető magánszemély adatait tartották nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) – derül ki a BISZ Zrt. tegnap nyilvánosságra hozott adataiból. A társaság nyilvántartása szerint egy év alatt 170 ezerrel, csaknem negyedével növekedett a rendszerben szereplő adósok száma.

A növekedés üteme ugyanakkor lassul: az első negyedévben 36,5 ezer új, pénzügyi szolgáltatójának legalább a minimálbér összegével, minimum három hónapja elmaradásban lévő lakossági adóst regisztráltak, ez „csak” 4,6 százalékos bővülést jelent. A fennálló mulasztások száma ugyanakkor ennél gyorsabban emelkedett. Március végén már csaknem 1,1 millió lakossági mulasztás szerepelt a rendszerben, ez több mint 45 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget.

A KHR-lista bővülése persze a bankszektor tavalyi számainak ismeretében nem meglepő, hiszen a háztartási hitelportfólió romlott, az ebből származó veszteségek pedig jelentősen emelkedtek a hazai bankrendszerben, olyannyira, hogy az utolsó negyedévben képzett értékvesztés és céltartalék teljes mértékben el is tüntette az arra az időszakra eső profitot.

A jegybank legfrissebb, 2009 áprilisában megjelent stabilitási jelentése szerint a nem teljesítő – 90 napnál nagyobb fizetési késedelemben lévő – tételek aránya megközelítette a nyolc százalékot a teljes hitelállományon belül, ez több mint a kétszerese az egy évvel korábbinak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a portfólióromlás hatása nem volt egyenletes: a nagybankoknál az arányok jelentősen, 6–16 százalék között szóródtak. Az értékvesztés eredményrontó hatása az állomány arányában ugyancsak több mint kétszeresére, 2,5 százalékra emelkedett egy év alatt.

A jegybank várakozásai szerint ugyanakkor a hitelezési veszteségek a háztartási hiteleknél is csökkenhetnek az idén. A 2010-re előre jelzett makrogazdasági alappálya szerint ugyanis a munkanélküliségi ráta 2010 közepén tetőzhet, és bár a reáljövedelmek tovább csökkenhetnek, de mérsékeltebb ütemben, mint tavaly. Így – vélik a jegybank szakértői – összességében a múlt évinél kisebb mértékben romlik a lakosság törlesztőképessége, emiatt pedig a nem teljesítő hitelek arányának lassuló emelkedése várható.

A háztartási hitelportfólió viszont – a számottevő átstrukturált mennyiség és a rossz minőségű tételek eladásának alacsony aránya miatt – csak lassan tisztulhat, így a nem teljesítő hitelek magas aránya hoszszú ideig fennmaradhat. A hitelezési veszteség aránya az MNB szerint ezért csak fokozatosan csökkenhet, szintjét tekintve továbbra is jelentősen meghaladja majd a 2008-as értékeket. VG