Ne a korábbi hozamokat nézze!

Rosszul időzítenek a lakossági befektetők – ezt mutatják a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az adatai. A kötvényalapoknál például megfigyelhető: a háztartások éppen akkor szabadulnak meg a befektetéseiktől, amikor az állampapír-piaci hozamok a legmagasabbak, és akkor vásárolnak belőlük a legtöbbet, amikor a ráták történelmi mélypontokhoz közelítenek – csakhogy ilyenkor már nagyon kevés nyereség érhető el rajtuk. 2008 szeptemberében még az MNB adatai szerint csaknem 135 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás volt ilyen konstrukciókban, tavaly március végére azonban 75 milliárd környékére csökkent ez az összeg. Pedig, aki éppen az említett vérzivataros időszakban szállt be a kötvényalapokba, mára 20-30 százalékos hozamot érhetett el rajtuk.

A befektetési alapok rangsorai itt találhatók

Akkoriban egyébként az intézmények sem vásároltak ilyen alapokat, a bennük rejlő lehetőséget viszont korábban felismerték. A biztosítók és a nyugdíjpénztárak már tavaly nyáron alaposan bevásároltak kötvényalapokból, a lakosság azonban csak a tavalyi utolsó és az idei első negyedben kezdte el intenzíven venni ezeket a konstrukciókat, így lemaradt a nyereség nagy részéről. „Az a tapasztalatunk, hogy a befektetők az alapok múltbeli hozamát vetik öszsze a betétek jövőbeni kamatával, a kötvényalapoknál pedig a historikus hozamok éppen akkor a legmagasabbak, amikor már alacsonyak az állampapírhozamok, így a jövőben várható nyereség is kisebb” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az elmúlt két hónap adatai is ezt a magatartást támasztják alá. Áprilisban, amikor minden időtávon 6,5 százalék alá kerültek az állampapír-piaci hozamok, a Bamosz statisztikái szerint több mint 24 milliárd forintnyi friss tőke került a kötvényalapokba, májusban viszont, amikor a ráták emelkedni kezdtek, a befektetők elkezdtek kihátrálni a befektetésekből, pedig az állampapírhozamok most már lényegesen magasabbak az akciós bankbetéti kamatoknál.

Hasonló jelenség figyelhető meg a pénzpiaci alapoknál is. Ezek vagyona is gyors ütemben csökkent, a 10 százalék fölötti kamatot ígérő akciós betétek megjelenésével együtt. Néhány hónap leforgása alatt az MNB statisztikái szerint a háztartások ilyen alapokban lévő vagyona 150 milliárd forinttal lett kevesebb. Bár a Bamosz adatai szerint már a tavalyi harmadik negyedévben elkezdett gyors ütemben bővülni az ilyen alapok vagyona, itt is megfigyelhető, hogy az intézmények kezdtek először pénzpiaci alapokban lévő vagyonuk arányát tekintve nagyobb vásárlásokba. A csökkenő betétkamatokat látva aztán a háztartások is rákapcsoltak, így március végére kilenc hónap alatt több mint 200 milliárd forinttal, 880 milliárdra duzzadt a náluk lévő pénzpiaci alapok állománya, a legrövidebb lejáratú állampapírok hozama azonban akkorra már alig érte el az 5 százalékot.