Eltűnnek a devizahitelek
A különböző pénzügyi tárgyú törvényeket módosító, illetve létrehozó jogszabály szerint a jövőben nem jegyezhető be jelzálogjog devizahitelre, vagyis lakáscélú, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelt csak forintban vehetnek fel a lakossági adósok. A kölcsönkiváltásnál, fedezetcserénél és az ingatlanok megosztásakor, illetve összevonásakor viszont még élhet tovább az eredeti szerződés, ám a korábbinál nem nagyobb kölcsönösszeg mellett.
A törvényjavaslat indoklása szerint a cél az, hogy megálljon a devizakölcsönök terjedése, megelőzhető legyen az ügyfelek túlzott eladósodása, és hogy a bajba jutottak száma ne gyarapodjon. Az indoklás emlékeztet arra: az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a kölcsönök devizában történő finanszírozása.
Drasztikus irányváltást ugyanakkor több okból sem hoz az eddigiekhez képest a jogszabály. A devizaalapú jelzáloghitelek pozícióit ugyanis már jelentősen rontotta a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet márciustól hatályos része, amelynek értelmében az euróalapú lakáshiteleknél a hitel/fedezet arány nem haladhatja meg a 60, a svájcifrank-alapúaknál pedig a 45 százalékot, szemben a forintkölcsönöknél megengedett 75 százalékkal. Másrészt az utóbbi hónapokban maguk az ügyfelek is egyre óvatosabban nyúltak a devizaalapú kölcsönökhöz, és nem utolsósorban a bankok is egyre inkább a hazai devizában denominált konstrukciók irányába igyekeztek terelgetni őket, ami a forintalapú lakáshitelek árainak alakulásában is jól nyomon követhető.
Mindezen körülmények miatt a devizanem-összetételt illetően igencsak megváltozott az utóbbi másfél évben töredékére zsugorodott jelzáloghitel-piac. A jegybank adatai szerint az idén májusban svájcifrank-alapon mindössze 1, euróban denomináltan pedig 5,8 milliárd forintnyi új jelzáloghitelt nyújtottak a pénzügyi szolgáltatók a háztartási szektornak, amely az összmennyiség alig több mint 20 százalékát jelenti. Júniusban pedig vélhetően még ennél is egyhangúbb lehetett a kép, hiszen a múlt hónapban az utolsó piaci szereplő is kivonult a svájcifrank-alapú lakáshitelpiacról.
A már meglévő állomány megoszlását tekintve ugyanakkor már nem ilyen kedvező a helyzet: a háztartásoknál lévő bő 6300 milliárd forintnyi jelzáloghitel-mennyiség 75 százalékát idegen fizetőeszközben tartották nyilván májusban, és a teljes volumenen belül 67,8 százaléknyit képviseltek a svájcifrank-, illetve jenalapú hitelek. A jelzáloghiteleken belül ugyanakkor domináns szeletet képviselnek a lakáscélra felvett kölcsönök: arányuk május végén 65 százalékot tett ki. VG
Néhány milliós maradék
Egyes fogyasztási hiteleknél – a gépjármű- és áruvásárlási hiteleknél, illetve a személyi kölcsönöknél – továbbra is érvényben tarthatnak devizaalapú hitelekre vonatkozó ajánlatokat a piaci szereplők, ám ez néhány százmilliós potenciált jelent (VG, 2010. július 6.).A jegybank adatai szerint euróalapon például mindössze 190 millió forintnyi személyi kölcsönt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, gépjárműhitelből pedig 60 millió forintot ért el az új kihelyezés mennyisége.
A svájcifrank-hiteleknél még alacsonyabbak az összegek: az alpesi devizában kihelyezett személyi kölcsönök állományát már nem is lehetett kimutatni májusban, gépjárműhitelből pedig egészen pontosan 100 millió forintnyit vettek fel frankban a háztartások.
A jegybank adatai szerint euróalapon például mindössze 190 millió forintnyi személyi kölcsönt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, gépjárműhitelből pedig 60 millió forintot ért el az új kihelyezés mennyisége.
A svájcifrank-hiteleknél még alacsonyabbak az összegek: az alpesi devizában kihelyezett személyi kölcsönök állományát már nem is lehetett kimutatni májusban, gépjárműhitelből pedig egészen pontosan 100 millió forintnyit vettek fel frankban a háztartások.-->
