Megoldást jelenhetne a jelenlegi, bizonytalan helyzetre, ha a magyar állam megvenné az OAO Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjét – közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Bloomberg hírügynökséggel. A tranzakció – a Mol szerdai záróára alapján – nagyjából 460 milliárd forintos kiadással járna. A Szurgutnyeftyegaznál pedig a Reutersnek azt közölték: el kívánják adni a részesedést, és állandó tárgyalásban állnak a magyar olajipari céggel.
Fellegi a vételi szándékot azzal indokolta, hogy a kormány nem tartja szerencsésnek nagy részesedéssel rendelkező külföldi befektetők jelenlétét stratégiai jelentőségű hazai vállalatokban. A miniszter közölte: az állam a tranzakciót – ha arról döntés születik – a piacról finanszírozná, és az előzetes visszajelzések alapján nem lesz gond a szükséges források bevonásával sem.
Fellegi hangsúlyozta: az Orosz Föderáció és Magyarország „komplexen, egy egészként” kívánja kezelni az energetikai szektor kérdéseit, ennek egyik eleme lenne a Szurgut pakettje.
A Mol-pakett tervezett visszavásárlásáról már hónapok óta folynak a találgatások. Lapértesülések szerint már Bajnai Gordon korábbi kormányfő is felvetette az orosz félnek Magyarország vételi szándékát, és a Szurgut ügye téma volt Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettes október eleji budapesti látogatásán is, ahol Orbán Viktorral is megbeszélést folytatott. Fellegi Tamás emellett a Reutersnek adott júniusi nyilatkozatában már jelezte, kívánatos lenne magyar kezekben tudni a Mol papírjait, de elhárította a kérdést, vajon közvetlenül az állam vásárolná-e vissza a részvénycsomagot.
A Szurgutnyeftyegaz az osztrák OMV-től vette meg a Mol részvényeit tavaly, 1,4 milliárd euróért. A Mol barátságtalan felvásárlásnak minősítette a lépést, az orosz olajtársaság azóta sem vehetett részt a Mol közgyűlé-
sein, és a magyar cég nem fizetett osztalékot az elmúlt két évben.
„Az lenne az ésszerű, ha nem az állam, hanem valamelyik állami vállalat – például a Magyar Villamos Művek (MVM) – venné meg a Mol orosz kézben lévő részvényeit” – mondta a Világgazdaságnak Háda Bálint, a
Quaestor vezető elemzője. Az MVM saját forrásai mellett bankhitelből vagy kötvénykibocsátásból is finanszírozhatná a részvényvásárlást. Egy ilyen tranzakció – az állam közvetlen tulajdonszerzésével szemben – nem növelné az államháztartás hiányát és adósságát, valamint kisebb eséllyel okozhat politikai vitákat. Ha az állam mégis közvetlenül vásárolná meg a Mol-papírokat, akkor az üzlet finanszírozásához a korábban tervezettnél több államkötvényt kellene kibocsátani, ez a kötvényhozamok emelkedését okozná, az pedig az egész államadósság finanszírozását megdrágítaná.
Az orosz tulajdonban lévő Mol-részvények állami vállalaton keresztül történő megvásárlása nem befolyásolja az állampapírpiacot, a Mol-részvények árfolyamára viszont hatással lehet. Az ár nyilvánosságra hozatala után a részvénytulajdonosok várhatóan legalább akkora árat kérnek papírjaikért, mint amilyen áron az üzletkötés megtörtént. A részvénycsomag ára azonban még közlése esetén is csak orientálja és nem informálja pontosan a befektetőket. A tranzakció ugyanis várhatóan egy összetett politikai alku része lesz, amelynek valószínűleg nem ismerhetjük meg minden egyes elemét – véli Háda Bálint. Szerinte az állam később nem akarja eladni az oroszoktól megszerzett Mol-papírokat. Az ugyanis ellentmondana azoknak az elképzeléseknek, amelyek szerint az állam olyan jelentős cégekben szeretne stratégiai részesedéseket szerezni, mint például a Mol és az MKB Bank. Ezért szerinte nem számíthatunk arra, hogy az állam eladásra kínálja fel majd a frissen szerzett papírokat.
A Mol-részvény árfolyamának mindenesetre használtak a pakett eladásáról szóló hírek: az olajipari kurzusa délután 3 százalékkal ugrott meg a Budapesti Értéktőzsdén, és végül 2,48 százalékos pluszban, 21 240 forinton zárt. A Mol részvényárfolyama egyébként több mint kétszeresére nőtt 2009 márciusa óta – amikor a Szurgut bejelentette a pakett megvételét –, az idén pedig 24 százalékkal nőtt, miközben a BUX index értéke 11,2 százalékkal emelkedett. A Bloomberg adatai szerint a Mol papírját hat elemző vételre, kilenc tartásra, kettő pedig eladásra ajánlja, az átlagos célárfolyam pedig a tegnap élő minősítések alapján 23 248 forint.
Energia: új lapok
Kiszervezik a Nemzetgazdasági Minisztériumból az energiaügyeket felügyelő államtitkárságot a Stop.hu értesülései szerint. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lehet novembertől a magyar energiapiac egyedüli „ura”. A hír szerint a lépéssel újra egy kézbe kerülnének az energetikai ügyek, vagyis megszűnne a jelenlegi megosztott struktúra. A lépés Matolcsy György minisztériumának további gyengítését jelentené, bár az operatív feladatok és a források elosztása már eddig is a Fellegi Tamás vezette fejlesztési tárcához tartozott.
