Kitörési pont lehet a grafika

A cég tavaly négy árverésen öszszesen félezer rajzot és sokszorosított grafikát adott el, nagyjából 12 millió forint értékben. Ez ugyan a festménypiac viszonylatában elenyésző összeg (egy első vonalbeli modern kép önmagában ennyit vagy sokkal többet „tud”), ugyanakkor az évtized közepéhez képest nem jelent visszaesést. Marsó Diana szerint az Arténál szereplő néhány tízezer forintos metszetek, illetve egy-kétszázezer forintos rajzok gyűjtőköre száznál kevesebb kitartó műértőből áll. Őket nem a festménypiacon sokakat jellemző befektetési vagy presztízsszempontok vezetik, hanem a papíralapú művek technikai és esztétikai finomságainak élvezete. Ezzel – és az abszolút értelemben alacsony árakkal – magyarázható az, hogy a gazdasági válság egyáltalán nem rengette meg a grafikai kereskedelmet.

A grafikai lapok közül az akvarell- és pasztellképek, a dekoratívabb rajzok, sőt egyre gyakrabban a sokszorosított művek is általában a festményárverések anyagában szerepelnek. Az ott elérhető árak sokkal magasabbak; ez részben pszichológiai tényezőkkel (a többmilliós festmények között pár százezer forint alacsony összegnek tűnik) magyarázható, részben azzal, hogy azokon eleve vagyonosabb gyűjtőkör vonul fel. Így például a Pintér Aukciósház február 17-i árverésén a 90 ezres kikiáltási árról 200 ezer forintra drágult Kassák Lajos 1923-ban készült színes szitanyomata, miközben az Arténál szinte soha nem emelkedtek 100 ezer forint fölé a konstruktivista mester hasonló technikájú művei.

A nagy aukciósházak már csak azért is igyekeznek egyre több nívós grafikát beválogatni kínálatukba, mert a minőségi festmények utánpótlása fokozatosan szűkül. A különböző technikájú rajzok felértékelődésének biztos jele egyébként az, hogy növekszik a piacra kerülő hamisítványok száma. Marsó Diana sok olyan rajzzal találkozik, amely a kilencvenes években ismeretlen alkotónak tulajdonítva bukkant fel a kereskedelemben, most viszont egy-egy híres mester neve alatt próbálnak meg túladni rajta.

A sokszorosított grafikáknál is minden elképzelhető hamisítási módszerre akad példa. Van, aki fénymásolatot szeretne elárvereztetni, vagy könyvből kivágott illusztrációt bocsátana áruba, a művész „eredeti” szignójával ellátva. Az ilyesmi persze az egész műfaj iránti bizalmat csökkenti, és sajnos a magyar grafikusok hozzáállása sem javítja a helyzetet. Sokan nem értik meg azt, hogy a saját érdekük a korlátozott példányszámok betartása és a nyomólemezeknek a példányszám elérése utáni áthúzása – mutat rá az Arte vezetője. Többek között ez magyarázza, hogy ma szinte „poszterárban” lehet magyar metszeteket vásárolni. Ez kedvező azoknak, akik viszonylag kevés pénzből akarnak átfogó gyűjteményt építeni. Ők a grafikákkal biztonságban tud-hatják a pénzüket, hiszen nincs hova csökkenniük az áraknak.

Az Arte következő aukcióján, március 26-án a szokásokhoz híven mintegy kétszáz alkotás kerül kalapács alá. Lesz köztük egy sor Kass János-metszet és illusztrált, dedikált könyv, illetve Kondor Béla-metszetek, Rudnay Gyula-akvarell és a magyar szeceszszió művészeinek (Nagy Sándor, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Karinthy Ada) különböző technikájú rajzai.