A magyar lakosság felének nincs semmilyen megtakarítása, sem pénzintézetnél, sem értéktárgy, vagy készpénz formájában. A pénzügyi kultúrát feltérképező kutatásból kiderül, hogy jövedelemforrásának elvesztésekor a lakosság negyede 1 hónapot sem, kétharmada pedig 3-6 hónapot nem lenne képes átvészelni tartalékok hiányában.
A hazai gazdaság és a költségvetés finanszírozása szempontjából kiemelt fontosságú a lakossági megtakarítások ösztönzése és a megtakarítók bizalmának erősítése. – hangsúlyozta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. A jelenlegi szabályok szerint a hozamok már középtávon is mentesülnek az alól. A hosszú távú megtakarításokat pedig hatékonyan ösztönzi az önkéntes nyugdíjpénztárban, illetve a előtakarékossági számlán igénybe vehető adójóváírás. A válság és a nyugdíjvita eredményeként érezhetően növekszik a lakosság körében a hosszú távú megtakarítások iránti kereslet.
A megtakarítások ösztönzése területén a kívánatos irányt az jelentené, ha támogatás nem egyedi termékhez, hanem megtakarítási időtávhoz kapcsolódna, s minél hosszabb takarékoskodási időszakot vállal a megtakarító, annál több kedvezményt kaphatna. Az összes hasonló időtávú és költségszintű takarékoskodási formának pedig egyforma elbírálás alá kellene esnie – húzta alá Vízkeleti Sándor.
A megtakarítási hajlandóság érezhetően jelen van a társadalomban, és megfelelő szabályozással mind a magánszemélyek mind a munkáltatók erre ösztönözhetőek. Tekintettel arra, hogy a lakosság munkajövedelme közel 3-400 milliárd forinttal emelkedhet 2011-ben az adóváltozások hatására, ez részben teret adhat a megtakarítások növelésének is. E pluszjövedelem jelenleg a magasabb, 4-5 millió forint éves jövedelem felettieket hozza kedvezőbb helyzetbe, akik általában félre is tudnak tenni – fejtette ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.
Mivel a nettó megtakarítások összegét a pénzeszközök felhalmozásának és a lakossági hitelek változásának egyenlege adja, a hitelezés visszaesése jelentős javulást eredményezett 2010-ben. Ennek azonban csak mérsékelten örülhetünk, mert az emberek likvid pénzügyi eszközeik, például a bankbetétek egy részét a devizahitelek visszafizetésére fordították. 2010-ben összesen nettó 403 milliárd forint devizahitelt törlesztett a lakosság.
