A Svájci Nemzeti Bank (SNB) tartani fogja a jegybanki alapkamatot, hogy megakadályozza a frank további erősödését. A Japán földrengés miatt a befektetőket kockázatkerülés jellemezte, így a biztonságosnak tekintett svájci frankba menekültek.
A Philipp Hildebrand vezette SNB holnap 0,25 százalékon tarthatja holnap a jegybanki kamatszintet a Bloomberg által megkérdezett 20 közgazdász prognózisa szerint.
Az európai szuverén adósságválság, a közel-keleti polgárháborús körülmények és a Japán földrengés utáni feszültségek felerősödése is támogatja a menedékdevizának tekintett svájci frank erősödését. A kamatemelés pedig további erősödési nyomást helyezne az alpesi devizára.
A svájci gazdaság a többi országhoz képest visszafogott inflációs nyomással néz szembe – mondta Alexander Koch, az UniCredit csoport müncheni közgazdásza a Bloomberg hírügynökségnek. Ha az SNB túlságosan szigorú kommentárt fűzne a kamatdöntéshez, akkor megvan annak a kockázata, hogy a frank újra jelentősen erősödne a globális bizonytalanságok közepette – tette hozzá a szakértő.
A földrengés utóhatásainak negatív fejleményei azonnal erősítik a svájci frankot – mondta Jan Amrit Poset, a Bank Sarasin vezető elemzője. Ebben a környezetben „nagyon, nagyon valószínűtlen, hogy az SNB kamatot emeljen” – tette hozzá.
Tegnap a svájci frank történelmi csúcsra erősödött a dollárral szemben, 91,41 centes árfolyamra.
Mint ahogy kedden láthattuk, az euró és a forint viszonylagos stabilitása mellett is megugrott a frank ára. Délutánra 215 forintra is felugrott az alpesi deviza árfolyama, miközben hétfő este még 210 forint környékén is megfordult a jegyzés.
Szerdán 214-es árfolyam körül mozog a frank: nem érkeztek újabb, jelentő negatív hírek a világgazdaságból. Portugáliát ugyan leminősítette a Moody’s hitelminősítő A1-es szintről A3-as kategóriába, mely némiképp megingatta az eurót, de jelentős elmozdulást nem eredményezett délelőtt. Az A3-as szint még mindig, közepesen befektetésre ajánlott, aggodalmat a negatív kilátás okozhatja (a további leminősítés kockázata).
A forint árfolyamát egyrészt támogathatja a költségvetési kiigazítási program, a Széll Kálmán-terv: a bejelentés óta a forint nem mutatott nagyobb megingást jelentősen romló nemzetközi befektetői környezetben sem. Az eurót 274 forinton jegyzik.
A Commerzbank közgazdásza szerint támogató, hogy megmarad a forint kamatelőnye a „visegrádi” devizákkal szemben. A kedvező lengyel inflációs adat után messzebb került a kamatemelés – vélekedett Kerékgyártó Imre.
A Magyar nemzeti Bank (MNB) tavaly novemberben kezdete meg kamatemelési ciklusát: 5,25 százalékról emelte az irányadó rátát, egymást követő 3 hónapban egyaránt 25 bázisponttal. Ez is az erősödés irányába hajtotta a forintot. Februárban már nem emelte a jegybank, 6 százalékon maradt a kamat.
