Újabb időkérés hitelügyben
Bár a banki vezetők minden fórumon igyekeztek nyomatékot adni azon álláspontjuknak, hogy az április közepén lejáró kilakoltatási moratórium meghosszabbítása nem jelent megoldást, a kialakult patthelyzetre való hivatkozással, úgy tűnik, mégiscsak ezt a lehetőséget választja a kormány.
Több fideszes parlamenti képviselő ugyanis a múlt hét közepén törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely határozatlan ideig meghosszabbítaná a már kissé hosszúra nyúlt átmeneti állapotot. „A cél az, hogy a legveszélyeztetettebbek az április 15-én lejáró kilakoltatási moratórium után is védelmet kapjanak” – nyilatkozta az origo internetes portálnak a javaslatot más kormánypárti honatyák mellett jegyző Riz Levente fideszes országgyűlési képviselő, XVII. kerületi polgármester. A benyújtott javaslatot valószínűleg már e héten tárgysorozatba veszi a parlament, így nincs akadálya, hogy még e hónapban megszavazzák a jogszabályt.
Fontos ugyanakkor, hogy a legfrissebb javaslat feltételekhez köti a kilakoltatás tilalmát. Az előterjesztés szerint azokat az adósokat nem szabad kilakoltatni, akiknek nincs másik lakásuk, nem sújtották őket rendbírsággal, nem önkényes lakásfoglalók. (A javaslat azonban kizárja a védelemből azokat az adósokat, akiket a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt elítélt.) A törvénymódosítás indoklása szerint a moratórium azokat is védi, akik a lakáshitel-tartozásból eredő követelés (akár pénzkövetelés, akár kifejezetten ingatlankiürítésre vonatkozó kötelezettség) végrehajtása miatt állnak eljárás alatt. A módosítás a felsoroltak mellett egyelőre azoknak is segítséget nyújtana, akik az ingatlanukra szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel.
Pedig nagyjából másfél hete még úgy tűnt, az érintettek közötti eddigi egyeztetések végül sikerrel járnak: az akkori nyilatkozatok szerint körvonalazódni látszott egy olyan program, amely elfogadható lesz az adósoknak, a bankoknak és az államnak egyaránt. Emellett nem lehetetleníti el a szociális problémákkal küzdő hiteleseket, „újraéleszti” a jelzálogalapú ingatlanpiacot, és valamelyest kisimítja az esetleges árfolyamkilengéseket is.
A most elfogadandó moratóriumhosszabbítás viszont – bár a gondban lévő adósok kétségkívül időt nyernek – egy sor hátránnyal is jár. A legfontosabb, hogy az adósok továbbra is bizonytalanságban maradnak, hiszen egyelőre sejtelmük sem lehet arról, a felhalmozott tartozásukból végül mennyit kell visszafizetniük, ráadásul az idő múlásával egyre több járulékos költséggel (késedelmi díjjal) kell számolniuk. A pénzügyi szolgáltatók szempontjából még rosszabb a helyzet, hiszen egyre nő az a problémás hitelmennyiség, amely után tartalékolniuk kell, hiszen nem érvényesíthetik a szerződésben szereplő jelzálogjogot. Nem jön jól a hoszszabbítás azoknak az ügyfeleknek sem, akik most tervezik jelzáloghitel felvételét, hiszen a jelenlegi, képlékeny jogi környezetben várhatóan visszafogják az új kihelyezéseket a bankok. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő, de még rendben vagy kisebb csúszásokkal törleszteni tudó adósok is könnyen elbízhatják magukat, vagyis csökken a fizetési hajlandóságuk.
Márpedig a bankok lakossági hitelportfóliója most sem fest túl jól: a pénzügyi felügyelet adatai szerint a kinn lévő hiteleknek mindössze nagyjából a 70 százalékát fizetik szerződésszerűen a hazai ügyfelek, közel egytizedük viszont a nagyon rossz megtérülési kilátású, 90 napon túli elmaradásban lévő kategóriába tartozik.
A moratórium hátrányai
továbbra is bizonytalanságban tartott adósokaz új hitelért folyamodóknak romlanak a kölcsönhöz jutási esélyei
csökken a fizetési hajlandóság a rendben törlesztőknél is
a bankok portfóliója tovább romlik
a határozatlan időre történő hosszabbítás rossz üzenet a piacoknak
az új hitelért folyamodóknak romlanak a kölcsönhöz jutási esélyei
csökken a fizetési hajlandóság a rendben törlesztőknél is
a bankok portfóliója tovább romlik
a határozatlan időre történő hosszabbítás rossz üzenet a piacoknak-->
