Az ütemtervből annyit már eddig is lehetett tudni, hogy a kasszáknak május 31-re kell elszámolniuk a tagjaikkal s az állammal, és a jövő hét végéig kell átadniuk a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYAA) számára a visszalépő tagok vagyonát.
A 18 hazai magánnyugdíjpénztár a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint március végén 3162 milliárd forintnyi vagyont kezelt, ebből az államhoz visszakerülő portfólió meghaladhatja a 2800 milliárdot, ebből a tagoknak várhatóan 220 milliárd forintnyi reálhozam és valamivel több mint 40 milliárd forintnyi tagdíj-kiegészítés jár majd viszsza. Az adatokból az is kiderül: a magánkasszák – hiába nem érkezett már hozzájuk további befizetés – a hozamok révén az év első negyedében is gyarapították a tagok vagyonát. A növekedési portfóliók átlagosan 1,78, a klaszszikus alapok 2,53, a kiegyensúlyozottak pedig 3,08 százalékos átlaghozamot értek el.
A kasszáknak a vagyonátadás után nagyjából másfél hónapjuk marad arra, hogy kiszámolják egy-egy egykori tagjuk mekkora visszatérítésre jogosult, ennek összegét július 20-ig kell visszakérniük az NYAA-tól. A most megjelent kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy az alap az igénylés kézhezvétele után két munkanapon belül kezdeményezi az összeg visszautalását a magánnyugdíjpénztárhoz, a kaszszának pedig a pénz jóváírását követően 8 munkanapon belül, de legkésőbb augusztus 31-ig kell fizetniük a volt tag számára. A jogszabályokban szereplő határidők miatt egyébként úgy tűnik, a visszalépett pénztártagok már augusztus első felében megkaphatják a pénzüket.
Az egykori pénztártagok május 31-ig nyilatkozhattak arról, milyen formában szeretnének hozzájutni a reálhozamhoz. Kérhették készpénzben vagy bankszámlára utalva; választhatták azt is, hogy önkéntes nyugdíjpénztári számlára utaltatják az összeget, ekkor extra adókedvezményben részesülhettek, és végezetül volt olyan opció is, hogy a számlán felhalmozott többi pénzzel együtt kerüljön ez is a NYAA-ba. Akik nem nyilatkoztak a kifizetés módjáról, azoknak a pénztárak megpróbálják majd a viszszajáró összeget a lakcímükre kipostázni. Ha nem járnak sikerrel, vagyis a címzett nem veszi át a pénzt, azt át kell utalniuk a NYAA-ba, és az összeget jóváírják majd a tag társadalombiztosítási rendszerben létrehozandó egyéni számláján.
A visszalépett pénztártagok 25-30 százaléka hiába várja majd a pénzes postást, nem lett ugyanis mindenkinek a számláján pozitív a reálhozam. A 2008. évi gazdasági válság negatív hatásait ugyanis egyes pénztártagok esetében még nem tudták az inflációt is túlszárnyalva ledolgozni a kasszák. A Stabilitás szerint különösen a 2006 és 2008 között belépett és növekedési vagy kiegyensúlyozott portfóliót választó tagok esetében lehet szó negatív reálhozamról. Az is igaz viszont, hogy a kasszák nem ilyen időtávra optimalizálták a befektetéseiket. „A pénztári átlagos reálteljesítmények csak hosszú időtávon értelmezhetők, a lehetséges időintervallumok többségében a portfóliók feletti hozamot értek el” – mondja Bába Julianna, a Stabilitás elnöke.
Négy pénztárral gondok lehetnek
Egy tavaly ősszel kezdett vizsgálat eredményei szerint úgy tűnik, hogy négy pénztár nem teljesen a tagok érdekeit képviselte – közölte Binder István, a pénzügyi felügyelet szóvivője a Magyar Televízióban. A PSZÁF szerint az alapkezelők úgy fektették be a vagyont, hogy az akár milliárdos többletkiadást is jelenthetett a tagok számára.A felügyelet most készíti elő azokat a szankciókat, amelyek rendezhetik a helyzetet, és elképzelhető, hogy az ügyben más hatóságoknak is lépéseket kell tenni – mondta a szóvivő.
A Stabilitás Pénztárszövetség erre reagálva közölte: megvárják a felügyelet hivatalos határozatát, és annak ismeretében alakítják ki az álláspontjukat.
A felügyelet most készíti elő azokat a szankciókat, amelyek rendezhetik a helyzetet, és elképzelhető, hogy az ügyben más hatóságoknak is lépéseket kell tenni – mondta a szóvivő.
A Stabilitás Pénztárszövetség erre reagálva közölte: megvárják a felügyelet hivatalos határozatát, és annak ismeretében alakítják ki az álláspontjukat. -->
