Itt a vége a nyugati autóiparnak: Kína először exportált havi egymillió autót, de jönnek a mozdonyok, a motorok és a többi is
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKína havi autóexportja átlépte az egymilliós határt, a külkereskedelem is új lendületet vett. A teljes kínai export júniusban 27 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentős gyorsulás a májusi 19,4 százalékhoz képest, és jóval meghaladja a Reuters által megkérdezett elemzők 18,2 százalékos várakozását. A növekedést az is támogatta, hogy Kína az MI-boomhoz kapcsolódó hardverekből is lényegesen többet szállított külföldre. Az import eközben 36 százalékkal bővült a kínai vámhatóság adatai szerint. Peking szerint – írja a Financial Times – az adatok alapján Kína most már nem csak a világ legnagyobb exportálója, hanem a második legnagyobb importáló országa is.

Fotó: Toru Hanai / Bloomberg
Magára találta kínai külkereskedelem, az autóexport adta a prímet
Kína külkereskedelmi többlete az első fél évben 576 milliárd dollárt tett ki, ami 4,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Vang Csün, a Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBS) helyettes vezetője szerint az elektromos járművek exportjának erőteljes növekedése összhangban áll a globális alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállással, amely egyre nagyobb keresletet teremt a „kínai zöld termékek” iránt. Lü Taljang, a kínai vámhatóság szóvivője ehhez hozzátette: „Nemcsak a világ legnagyobb exportőrei vagyunk, hanem a világ második legnagyobb importőrei is.”
Ha a kínai kivitel szerkezetét tekintjük, a következő megállapításokkal jellemezhető az év első hat hónapja:
- Visszaesett a ritkaföldfémek exportja: a ritkaföldfémek kivitele júniusban 34 százalékkal csökkent éves összevetésben, az első hat hónapban pedig 6,4 százalékos visszaesést regisztráltak. A csökkenés a stratégiai jelentőségű ásványokra bevezetett szigorú exportkorlátozások következménye. A ritkaföldfémek kulcsszerepet játszanak a csúcstechnológiai termékek gyártásában, Kína pedig továbbra is meghatározó szereplő a globális termelésben. Az exportkorlátozások ezért kiemelt feszültségforrást jelentenek a kereskedelmi partnerekkel fennálló kapcsolatokban.
- Az NBS adatai szerint az első fél évben a zöldenergia-iparhoz kapcsolódó termékek exportja jelentősen nőtt: a lítiumakkumulátorok kivitele 37,6 százalékkal, a szélturbináké pedig 35,6 százalékkal emelkedett.
- A chipimport növekedését elsősorban a félvezetők húzták. Kína 2026 júniusában 53,7 milliárd integrált áramkört importált, ami 6,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Az év első felében a chipimport összesen 8,1 százalékkal bővült.
A kínai autóipar pedig egyre inkább az exportpiacok felé fordul, miközben a belföldi értékesítés jelentősen lassul. Ennek hátterében az elektromos autók állami támogatásainak fokozatos megszüntetése, valamint a belső égésű motoros modellek iránti kereslet visszaesése áll.
A gyengébb hazai értékesítés miatt a kínai és a külföldi autógyártók egyaránt növelték exportjukat.
Európa előtt ott a kínai autóipartól dobott kesztyű
Az exporthullám azonban arra késztette az Európai Uniót és több más országot, hogy jelentős vámokat vezessen be a kínai autókra, védve a kontinens hagyományos autóiparát a kínai dömpingtől. Mint a Világgazdaság oldalán bemutattuk, az európai autóipar egyre nehezebben tartja a lépést a jóval nagobb termelékenységgel és olcsóbb előállítással működő kínai nagy gyárakkal szemben, melynek egyik következménye a brutális léptékű munkavállalói elbocsátásokban fog megmutatkozni, különösen Németországban. Az autóipari termelés beágyazottsága miatt ez a fejlemény jelentős áttétteles, kedvezőtlen gazdasági hatásokkal jár egész Európa számára, miközben az is világos, hogy elbocsátásokkal és gyárbezárásokkal ugyan lehet csökkenteni a termelési költségeket, ám ebből még nem következik az európai autógyárak versenyképességének megerősödése.
A kínai gyártók versenyelőnyét elsősorban az alacsonyabb árú, ugyanakkor fejlettebb szoftverrel felszerelt modellek adják, ami egyre komolyabb kihívást jelent a japán, dél-koreai, európai és amerikai autógyártók számára.
Mindez annak ellenére történik, hogy Európában és más piacokon rendszeresen azzal vádolják Kínát, hogy tisztességtelen és jogellenes állami támogatásokkal segíti hazai járműgyártóit.
A nyilvánvaló, súlyos problémák mellett ugyanakkor még korai temetni az európai, illetve német autóipart, mivel annak szereplői nem egyszerűen leépítenek, hanem korábban megalkotott beruházási programokat is megvalósítanak, gyártásuk átszervezésével. Ennek példája a most átadott új kecskeméti Mercedes-üzem, mellyel az ottani gyár kiérdemelte Európa legnagyobb Mercedes-Benz gyára címet.
Egyre nagyobb szerepet kapnak az elektromos autók
A kínai autóexport fellendülésének első szakaszában, a 2020-as évek elején még elsősorban állami tulajdonú gyártók exportáltak olcsó, belső égésű motorral szerelt járműveket olyan piacokra, mint Oroszország, Mexikó és más fejlődő országok. Még 2021-ben is az elektromos autók csupán a kínai autóexport mintegy 15 százalékát tették ki, azonban a helyzet gyorsan változik, mivel a kínai elektromosautó-gyártók világszerte egyre agresszívebb terjeszkedésbe kezdtek.
Az exportbővülés egyik legnagyobb nyertese a BYD volt, amely júniusban 175 ezer autót értékesített külföldön, 95 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A vállalat teljes júniusi termelésének már rekordot jelentő 43 százaléka külföldi piacokra került.
A Geely júniusban 102 874 járművet adott el külföldön, ami 157 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A vállalat történetében először haladta meg a havi export a 100 ezer darabot.
Az állami támogatással működő Chery 191 062 autót exportált júniusban, ami 80 százalékos bővülésnek felel meg. A társaság immár negyedik egymást követő hónapban állított fel új rekordot a kínai autógyártók havi exportjában.
Az elektromos autók mellett más elektromos közlekedési eszközök kivitele is dinamikusan emelkedett. Az elektromos mozdonyok exportja 45,1 százalékkal, míg az elektromos motorkerékpároké és kerékpároké 31,5 százalékkal nőtt az első fél év során.



