Ami kedvező hír az államháztartás finanszírozása szempontjából, hogy a lakosság ismét vásárolja az állampapírokat. Csaknem 13 milliárd forintot fektettek a magyar államadósságba, így az állomány 738 milliárd forint fölé emelkedett. A teljes magyar állampapír-állomány egyébként rekordot döntött az ötödik hónapban, meghaladta a 16 800 milliárd forintot.
Ez a csúcs pedig valószínűleg még sokáig meg-marad, júniusban ugyanis a magánnyugdíjpénztárak által visszaadott, nagyjából 1300 milliárd forintnyi hitelpapírt bevonták. A legtöbb hitelt egyébként a külföldiek adják az államnak, a jegybank statisztikái szerint az állampapír-állomány több mint fele nem rezidens befektetőknél van. Májusban tovább nőtt a hitelintézetek által kibocsátott kötvények népszerűsége is, a háztartásoknak a hónap végén már 742 milliárd forintnyi banki kötvényük volt. A vállalati kötvények viszont a kisbefektetők körében még mindig kevéssé elterjedtek, az állomány csak lassan, havonta néhány száz milliárd forinttal gyarapodik.
A legkedveltebb lakossági még mindig a befektetési alap, a piacon lévő mintegy 3900 milliárd forintot érő befektetési jegy több mint fele van a háztartások birtokában. Ez év február óta minden hónapban érkezett friss háztartási pénz az alapokba, ez jó hír lehet a vagyonkezelőknek azután, hogy a magán-nyugdíjpénztári döntő részéről le kellett mondaniuk. A kisbefektetők egyébként legnagyobb mértékben az alacsony kockázatú pénzpiaci alapokat vásárolják, emellett igen népszerűek még körükben a származtatott alapok, ezeken belül is a szintén alacsony kockázatú garantált konstrukciók. A kötvényalapok több mint fele és az ingatlanalapok csaknem 50 százaléka szintén háztartási értékpapírszámlákon van, részvényalapokat viszont nem nagyon vásárol a lakosság, a náluk lévő állomány alig haladja meg az 50 milliárd forintot.
Ez a tény már csak azért is meglepő, mivel a direkt részvénybefektetésektől egyáltalán nem ódzkodnak az emberek.
A jegybank adatai szerint májusban is csaknem 370 milliárd forintnyi hazai volt a kisbefektetők számláin. A háztartások az ötödik hónapban is pumpáltak friss pénzt a részvénypiacba, igaz, az árfolyamok kedvezőtlenül alakultak számukra, a hozamokon buktak valamennyit. A mintegy 6100 milliárd forintnyi hazai részvényállomány háromnegyede külföldi befektetők kezében van. Az államnál májusban összesen 184,6 milliárd forintnyi magyar részvény volt, ez a mennyiség a következő hónapokban a pénztári vagyonátadás miatt és a Mol-pakett megvásárlásával a sokszorosára gyarapodhat. A magánkasszától ugyanis hozzávetőlegesen 300 milliárd forintnyi részvény kerülhet az államhoz, a Szurgutnyeftyegaztól megszerzett pakett értéke pedig jelenleg több mint 400 milliárd forintot ér.
Részvény helyett devizát
„A globális növekedési kilátások romlása, valamint az eurózóna válsága miatt a következő hónapokban a részvénypiacok gyengébb teljesítményére lehet számítani, így a pénzpiaci, ezen belül is leginkább a devizaeszközökre érdemes nagyobb figyelmet fordítani” – javasolja Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.A K&H szakértője a részvények semleges súlyozását ajánlja a következő időszakban, a hazai kötvényekre pedig továbbra is alulsúlyozást javasol, a következő évekre meghirdetett gazdasági és költségvetési politika végrehajthatóságával kapcsolatban ugyanis még mindig vannak kérdőjelek.
Mivel az euró tovább gyengülhet a dollárral szemben, a dollárbefektetések felülsúlyozását is ajánlja a K&H szakértője.
A K&H szakértője a részvények semleges súlyozását ajánlja a következő időszakban, a hazai kötvényekre pedig továbbra is alulsúlyozást javasol, a következő évekre meghirdetett gazdasági és költségvetési politika végrehajthatóságával kapcsolatban ugyanis még mindig vannak kérdőjelek.
Mivel az euró tovább gyengülhet a dollárral szemben, a dollárbefektetések felülsúlyozását is ajánlja a K&H szakértője. -->
