A nyugdíjvagyonból lett nagyrészvényes az állam
A hitelpapírok állományán jól látszik, hogy a vagyonátadás után a kormány bevonta a pénztárak portfólióiból átvett állampapírokat. A központi kormányzat által kibocsátott kötvények és kincstárjegyek állománya ugyanis május végéhez képest több mint 1600 milliárd forinttal 15 190 milliárdra csökkent.
A nyugdíjpénztáraknál és biztosítóknál így most már kevesebb mint 1700 milliárd forintnyi magyar állampapír maradt csak, és még tovább nőtt a külföldiek aránya a magyar államadósságba fektetők között. Június végén a teljes hazai állampapír-állomány csak 56 százaléka volt már külföldi kezekben, a forint államkötvényeknél pedig az arányuk meghaladja a 37 százalékot.
Ez szakértők véleménye szerint egyébként akár komoly veszélyt is jelenthet a piacra, ha megismétlődnek a 2008-as események, amikor is a külföldiek pánikszerűen szabadulni kezdtek a magyar állampapíroktól. Ami szintén nem túl jó hír a hazai állampapírpiac számára, hogy a külföldi és intézményi befektetőkkel rendszerint ellentétes ütemben vásárló, és így a piaci folyamatok kiegyensúlyozásában fontos szerepet játszó lakosság ismét inkább visszaváltogatja, mintsem vásárolja az értékpapírokat. Ennek is köszönhető, hogy a háztartásoknál lévő állomány júniusban 732 milliárd forintra csökkent.
A pénztári vagyonátadásnak köszönhetően többféle hitelpapír is került az államhoz, így jelzáloglevelek, illetve banki és vállalati kötvények. A hitelintézetek által kibocsátott hitelpapíroknak még mindig a háztartások a legfőbb vásárlói, a náluk lévő banki kötvényállomány már meghaladja az állampapírokét, a hazánkban még viszonylag kicsi vállalati kötvénypiacon azonban a fő vevők még mindig az intézmények, a háztartások alig 60 milliárd forintot hiteleznek csak ily módon a cégeknek.
A nyugdíjpénztári vagyon külföldi részvényekben lévő részének jelentős hányadát befektetési alapokon keresztül vásárolták meg a vagyonkezelők, ennek is köszönhető, hogy a központi kormányzat befektetési jegyeinek állománya a korábbi kevesebb mint 2 milliárd forintról csaknem 640 milliárdra ugrott. Az állam főleg nemzetközi részvényalapokat és alapok alapjai konstrukciókat vett át a kasszáktól, és ezeken bukott is júniusban néhány milliárd forintot. A csaknem 4000 milliárd forintnyi befektetésialap-állomány több mint fele továbbra is a háztartások tulajdonában van, ezek azonban az egykori nyugdíjpénztári vagyonnal ellentétben jellemzően alacsony kockázatú pénzpiaci, garantált vagy pedig ingatlanalapok.
Az állami tulajdonban lévő részvényállomány is megnőtt, június végén a központi kormányzatnál 370 milliárd forintnyi hazai részvény volt, kétszer annyi, mint egy hónappal korábban. A hónap során egyébként az állam mintegy 2,4 milliárd forintot bukott ezeken a papírokon az árfolyamok esése miatt. A lakosság is vásárolt részvényeket júniusban, a háztartásoknál lévő állomány mégis csökkent az átértékelődés miatt. A legtöbb tőzsdei papír még mindig a külföldi befektetőknél van, négyből három magyar részvény az ő tulajdonuk.
