Dühös visszalépők - Mi a gondjuk a reálhozamokkal?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzinte képtelenség felhívni a magánnyugdíjpénztárak ügyfélszolgálatait, annyian keresik a kasszákat a reálhozam miatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) is naponta nagyjából 250 panasz érkezik az egykori pénztártagoktól, akiknek jellemzően három típusa van: vagy annak a kivizsgálását kérik, miért nem kaptak reálhozamot, vagy kaptak, de keveslik az összeget, egyes pénztárat váltók pedig arra gyanakodnak, az átlépésüknél számoltak el valamit a kasszák.
Az indulatok odáig fajultak, hogy az interneten pertársaságokat terveznek alakítani a magukat megkárosítottnak érző egykori kasszatagok. A reálhozamot keveslők egy része a fórumok beírásai szerint abban reménykedik, beleesik abba az 1500 főbe, akiknél a PSZÁF elrendelte a reálhozam újraszámolását. Az igazság azonban az, hogy ez az újraszámolás csak azokat érinti, akik pénztárat váltottak és tagdíj-kiegészítésük is volt, amelyről a régi pénztár nem adott megfelelő adatot az új kasszának. „A tagok maradék 99,95 százalékának reálhozamánál a felügyelet eddig nem talált számítási hibákat” – mondja Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.
A kasszák tapasztalatai szerint nagy a káosz a fejekben, a legtöbben azért keveslik a kiutalt összeget, mert nem értik, mi az a reálhozam. Vannak, akik évekre visszanyúlóan munkáltatói igazolásokkal fordulnak az intézményekhez, és a tőkéjüket is követelik vissza, mások a teljes hozamot szeretnék felvenni, holott csak az infláció fölötti rész jár nekik. Mivel a nyugdíjpénztáraknál a szokásos panaszmenynyiség többszörösét kellett kezelni az elmúlt napokban, az intézmények bérelt munkaerővel, megerősített ügyfélszolgálatokkal várják a klienseket.
Az viszont már most látszik, hogy a megadott 30 napos határidőn belül képtelenek lesznek feldolgozni és érdemben megválaszolni a reklamációkat, a kaszszák közül több épp ezért a PSZÁF-hoz fordult, méltányosságból engedje meg a panaszkezelési határidők meghosszabbítását. A felügyelet azonban lapunk kérdésére válaszolva közölte: nem adhat felmentést a pénztáraknak a jogszabályi kötelezettség alól. Ez ügyben legfeljebb a kormányzat tehet lépéseket, ha a szükséghelyzet ezt megkívánja. A kormányzat azonban eddig sem volt túl gáláns az intézményekkel, így engedmény aligha várható, vagyis szinte borítékolható, hogy a pénztárak tömegesen kapnak majd bírságot a felügyelettől a be nem tartott határidők miatt.
A reálhozamról lemaradt nagyjából 570 ezer ember többsége egyébként három csoportba sorolható. Az egyikbe azok tartoznak, akiknek nem vagy alig volt befizetésük a pénztári tagságuk során. A másik csoportot azok alkotják, akik a válság előtti években, 2005–06 körül lettek pénztártagok, így a 2008-ban és 2009 elején elszenvedett veszteségeket nem volt idő az inflációt is meghaladó mértékben lefaragni a megelőző és azóta eltelt években.
A harmadik, szintén népes csoportba azok sorolhatók, akik – a szakemberek és a PSZÁF figyelmeztetése ellenére – a válság idején meggondolatlanul váltottak pénztárat vagy portfóliót, így realizálták a veszteségüket, amelyet az új, esetleg kevésbé kockázatos befektetési politikát használó pénztár vagy portfólió képtelen volt ledolgozni. A reálhozamot igazságtalanul kevésnek tartó egykori kliensek perelni szeretnék a kasszákat, főleg az Axát és az Évgyűrűket, ezeknél van ugyanis valószínűleg a legtöbb olyan számla, amelynek egyenlege nem érte el a hozamgarantált tőke összegét az elszámolás napjára. Ezek a pénztárak egyébként a válság csillapodása után és a tőzsdék emelkedésének idején a gyengébben teljesítők közé tartoztak.
Vannak olyan tagok is, akiknek nem a kifizetés összegével van gondjuk, hanem a módjával. A jogszabályok szerint az állami rendszerbe visszalépők május végéig nyilatkozhattak arról, milyen számlára vagy lakcímre kérik a kifizetést. Ha ezt nem tették meg, a kasszáknak a tag náluk nyilvántartott postacímére kellett kiküldeni a pénzt. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget pedig a kasszáknak a visszaérkezést követő 30 napon belül, de legkésőbb november 20-ig át kell utalniuk a Nyugdíj-biztosítási Alap számára.
Ehhez képest a PSZÁF nemrég arról adott ki állásfoglalást, hogy a kasszák akkor járnak el helyesen, ha a jogszabályi határidőn túl beérkezett lakcímmódosításokat is elfogadják, és a visszaérkezett pénzt megkísérlik újra kiküldeni. Eközben a kasszák a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) is egyeztettek a kérdésben, ezzel pedig még nehezebb helyzetbe kerültek. „Jelenlegi tudásunk szerint az NGM nem teljesen ért egyet a PSZÁF-fal ebben a kérdésben, csak jogszabály-módosítás után postázhatjuk ki másodjára is az át nem vett reálhozamokat” – mondja Bába Julianna.
