A német bankszövetség számításai szerint a 2010 év végi állapot alapján a háztartások készpénzvagyona 4930 milliárd euróra rúgott, ez az összeg 154 milliárd euróval több volt, mint egy évvel korábban. Ez jó hír, a rossz pedig az, hogy szakértők véleménye szerint a németek ezt a pénzt általában nem hatékonyan fektetik be, ahogy Andreas Beck, az Institut für Vermögensaufbau szakértője fogalmazott az FTD-nek.
Ugyanis e kereken kétharmada még mindig takarékbetétkönyvekben hever, azt látra szóló betétekben vagy készpénzben tartják vagy biztosításokba fektetik be. "Ám a takarékbetétkönyvekre fizetett kamatok jelenleg alig érik el az inflációt", többnyire kevesebb mint 1,5 százalékos hozamot nyújtanak, míg az 2 százalék fölött mozog. A biztosítási termékek jobbak, viszont az ebben elhelyezett pénzek nehezen mozgathatóak rövid időtávon.
A statisztikák szerint ugyanakkor akadnak nagyobb hasznot hozó megtakarítási formák, főleg hosszú távon. A Német Részvényintézet számításai szerint az elmúlt húsz évben egy DAX-ba történt évente 8,1 százalékos hozamot biztosított. Egy aktívan menedzselt részvényalappal pedig, Németországra irányuló súlyponttal, a befektetők a BVI szerint átlag évi 7 százalékos hozamhoz juthattak.
A németek döntéseinek magyaráztat a Forsa egy friss felmérése adja. Eszerint a megkérdezettek számára a legfontosabb a biztonság és a hozamot csak a válaszadók 6 százaléka nevezi meg a legfontosabb tényezők között. A lap által megkérdezett befektetési szakértő szerint a mentalitás igen nagy nyereségtől fosztja meg a németeket, hiszen a hosszú államkötvények következő években várható hozama 2,64 százalék, míg a részvényalapokkal akár 10 százalékos haszon is elérhető.
