Az MKB és a CIB a nagy rohamra számítva meghosszabbított, szombati nyitva tartással is készült az eseményre, a tumultus azonban elmaradt. Az MKB-nál pénteken és szombaton 700-an érdeklődtek a lehetőségekről, és várhatóan 70-80 százalékuk él is majd velük. A CIB-nél 150-en informálódtak és két konkrét igény volt ezeken a napokon. A többi hitelintézetnél is hasonlóan szerény volt az érdeklődés.
Az OTP-nél mindössze néhány tucattal nőtt a puhatolózók száma a megelőző naphoz képest. Az FHB-nál nagyjából tucatnyian szerződtek az állami árfolyamrögzítésre, az általános érdeklődés a konstrukció iránt pedig ennek körülbelül a duplája volt. A Budapest Bank, a K&H, a Pannon Takarék Bank és a Raiffeisen fiókjaiba is csak néhányan mentek be az árfolyamfixálás miatt, míg az Axa ügyfélcentrumaiban az első két napban nagyjából száz ügyfél tudakozódott a lehetőségről, de végül csak három konkrét igényt fogadtak be.
Az UniCreditnél tegnap kora délutánig mintegy negyvenen tájékozódtak az árfolyamrögzítésről, és húsz alatt maradt azoknak a száma, akik már igényelték is. A lanyha indulás ellenére azonban több bank is arra számít, ha erős marad a svájci frank, az érdeklődés megélénkülhet.
Az elsőként érdeklődők tisztában voltak azzal, hogy ha lejár a 36 hónapos könnyítés, többet kell majd fizetni, így amellett, hogy megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek, elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyit kell majd az árfolyamgát feloldása utáni időszakban fizetniük. Erre a bankok egyelőre nem adhattak egzakt választ, hiszen a most hatályban lévő jogszabályok szerint elvben akár a végtelenségig is növekedhet a törlesztő, ha a svájci frank tovább erősödik.
Néhány nap múlva viszont elvileg már nem lesz nehéz megválaszolni a kérdést, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken kiadott közleményében leszögezte: az árfolyamrögzítés időszakának lejárta utána a havi törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában, és erről a héten egy kormányrendelet is megszületik. Szintén e hétre ígéri a kormány azt a határozatot, amely rögzíti, a szerződésmódosításnál mekkora díjat számolhatnak majd fel a közjegyzők, normál esetben ugyanis elég drágán, 10–30 ezer forintért foglalnák okiratba a módosítást.
A nemzetgazdasági tárca egyébként minden nehézséggel küzdő devizahitelest a könnyítés igénybevételére biztat annak ellenére, hogy ez később a terheik növekedését okozhatja. A hitelintézetek beszámolói szerint sok kérdés vetődik fel a gyűjtőszámlahitellel kapcsolatban is. Az MKB-s ügyfeleket egyebek között az érdekli, a fixált periódust meg lehet-e szakítani, és a gyűjtőszámlahitel összege előtörleszthető-e, de a szóba jöhető egyéb fizetéskönynyítési lehetőségekről is kérdezik a hitelintézetet. Az UniCreditnél arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha 180 forint alá kerül a svájci frank. Ebben az esetben egyébként elvileg addig törleszt az ügyfél 180 forintos árfolyamon, amíg le nem nullázódik a gyűjtőszámláján lévő tartozás.
Az OTP kliensei közül a Fészekrakó programban érintettek csalódottan vették tudomásul, hogy a jelenlegi jogszabályi feltételek alapján számukra nem érhető el az árfolyamrögzítés – számolt be a hitelintézet. A vonatkozó jogszabály ugyanis felsorolja, pontosan milyen konstrukciókra alkalmazható az árfolyamgát, ezek között azonban a Fészekrakó nem szerepel. Az OTP Bank egyébként a maga részéről üdvözölné, ha egy jogszabály-módosítás lehetővé tenné az ilyen hitelek esetében is az árfolyamrögzítés választását.
