Jelentős változás az intézményi megtakarítások állományában

Vagyonkezelés. A második negyedévben a pénztárak és vagyonkezelőik a magán-nyugdíjpénztári vagyon jelentős részét átadták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak, így a pénztári vagyon jelentősen csökkent, és a biztosítói lépett elő a legnagyobb csoporttá. Emellett az egyéb vagyonok aránya, amely hosszú távon 5 és 7 százalék között mozgott, most 13 százalékra ugrott – áll a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) a regiszterében.

A regiszterben összesített intézményes megtakarítás harminc százalékkal csökkent 2011 második negyedében, így annak végén 6852 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a befektetési alapok vagyona 0,7, míg a vagyonkezelt vagyon 49 százalékkal csökkent. Az intézményes megtakarítások szerkezetében számottevő változás következett be a magán-nyugdíjpénztári vagyonátadások hatására. A vagyonkezelt vagyon 35 százaléka maradt pénztári pénz, 52 százaléka biztosítói vagyon, 13 százalék pedig az egyéb kategóriába sorolható.

A negyedévben az intézményes megtakarítások drasztikus csökkenése mellett a lakossági forintbetétek állománya 0,3 százalékkal nőtt, így az intézményes megtakarítások aránya a lakossági forintbetétekhez képest ezen időszakban öt évvel korábbi szintre csökkent.

Az 1577 milliárd forintos biztosítói vagyon kisebb részét a unit-linked termékek teszik ki – ez az adatszolgáltatók összesített adatai alapján 647 milliárd forint –, míg a nagyobb részt az egyéb biztosítói vagyonok (például a biztosítási tartalékok) jelentik. Összesítve az egyéb biztosítói vagyon június végén 930 milliárd forint volt. A negyedévben mind a unit-linked portfóliókban, mind az egyéb biztosítói vagyonok tekintetében hasonló tendencia figyelhető meg, azaz csökkent a részvények aránya, míg a magyar és külföldi állampapírok súlya nőtt.

A pénztári vagyon 2011. június 30-án 1081 milliárd forintot tett ki, szemben a március végi 3969 milliárddal. A magán-nyugdíjpénztári vagyonátadás után a pénztárakon belül az önkéntes kasszák részaránya megközelíti a háromnegyedet, míg a magánnyugdíjpénztárak csupán az egynegyedet. A pénztárak portfólióin egyértelműen látszik a kevésbé kockázatosabb eszközök arányának növekedése, a kockázatosabbak arányának csökkenése mind a hazai, mind a külföldi eszközöket tekintve. A hazai állampapírok aránya 53 százalékról 62-re ugrott, ezzel párhuzamosan pedig a hazai részvényeké 9 százalékról 6-ra zsugorodott, a külföldi részvényeké pedig 26 százalékról 16-ra esett. n VG