Kevesebb betét, kevesebb hitel

„A kormány azon dolgozik, hogy az emberek közvetlenül, a hitelintézetek bevonása nélkül is tudjanak magyar állampapírokat vásárolni” – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta szeptember 1-jén az egyik kereskedelmi csatornának adott interjújában. A kormányfő szavai szerint céljuk, hogy az egyik legjobb kamatot fizető megtakarítást közvetlenül elérjék a háztartások.

A terv első pillantásra meglepő, mert a magánszemélyek jelenleg is több csatornán keresztül közvetlenül vásárolhatnak magyar állampapírokat. A postán elérhető a Kincstári Takarékjegy és a Kamatozó Kincstárjegy. A Magyar Államkincstár irodáiban, valamint annak internetes felületén pedig mindegyik állampapírból lehet vásárolni. Arra is lehetőség van, hogy elsődleges állampapír-forgalmazón keresztül az állampapír-aukciókra adjanak vételi megbízásokat.

A lakosság megtakarításain belül azonban alacsony és csökkenő tendenciájú az állampapírok állománya, s a kibocsátott állampapírok tulajdonosai között is kicsi a hazai magánszemélyek aránya. A jegybank adatai szerint a lakosság pénzügyi vagyonán belül az állampapírok aránya 2,8 százalék, miközben a bankbetéteké 29,5, a befektetési jegyeké 8,8, a készpénzé pedig 8,2 százalék. A forgalomban lévő állampapíroknak pedig a 4,8 százaléka van a háztartásoknál, miközben a pénzügyi szolgáltatóknál és a jegybanknál 37,9 százalékuk, külföldieknél pedig 55,8 százalékuk.

A fentiek alapján a kormány célja nem a lehetőség megteremtése, hanem az arányok módosítása. Vagyis arra szeretné ösztönözni a háztartásokat, hogy a jelenleginél nagyobb arányban fektessék pénzüket közvetlenül állampapírba. Ez leginkább a bankbetétek rovására történhet, befektetési jegyekből és készpénzből várhatóan kisebb összeg irányítható át állampapírokba. A hitelintézetek betétállományának a csökkenése viszont mérsékli a bankok finanszírozási lehetőségeit.

A banki betétek kamatainak versenyezniük kell az állampapírok hozamaival, ám ebből a szempontból a bankbetétek a jelenlegi kamatszintek mellett versenyképesek – mondta a Világgazdaságnak Pohner Anikó, a Sopron Bank vezérigazgató- helyettese. Szerinte ha a bankok betétállománya mégis érdemben csökkenne, az tovább rontaná a hitelintézetek hitelezési aktivitását, és a piaci hitelkamatok növekedéséhez vezetne. E tényezők önmagukban negatívan hatnának a gazdasági növekedésre, költségvetési lépések azonban ellensúlyozhatják azokat.

A vezérigazgató-helyettes úgy véli: a bankok a hitelezési aktivitás csökkentésével és külföldi források bevonásával tudnak ellensúlyozni egy ilyen folyamatot. A Sopron Banknál a postai értékesítés ösztönzésétől nem számítanak jelentős átcsoportosításra. A prémium államkötvény példája alapján viszont úgy vélik, hogy a magas kamatozású, jó konstrukciók kialakítása vonzóvá teheti a háztartások számára az állampapírokba történő közvetlen befektetést.

Már most is versenyképes alternatívát jelentenek a lakossági állampapírok a bankbetétekkel szemben, ezért egy esetleges hozamemelkedés az ilyen papíroknál a költségvetés finanszírozását drágítaná, mert a büdzsé az intézményi befektetőktől marketing- és egyéb költségek nélkül 6 százalék alatt is forrásokhoz juthat – hangsúlyozták az OTP Bank szakemberei. A hitelintézet arra is emlékeztet, hogy a klasszikus banki működés alapja, hogy – az elsősorban lakossági – betétekből a pénzintézetek közvetítésével a gazdasági élet szereplőinek és a lakosságnak a hiteligényét elégítik ki, így a lakossági megtakarítások struktúrájának drasztikus átalakítása befolyásolhatja a bankok hitelezési lehetőségeit is.

A OTP Banknál úgy vélik, hogy a hitelintézetek már jelenleg is széles megtakarítási palettát kínálnak ügyfeleiknek. A banki kötvények, befektetési alapok, az állampapír-értékesítés és a tőzsdei elérés már most is biztosítja az ügyfelek számára az ideális portfólió kialakításához szükséges termékeket. Ezért a jelenlegi információk alapján úgy látják, hogy a postai állampapír-értékesítés kiemelt támogatása várhatóan nem hoz jelentős változást a meglévő termékkörben.