Minden alap mínuszban

A Bloomberg adatai szerint a világ tőzsdéi az idén többnyire mínuszban állnak, a legjobban teljesítő tíz részvényindex közé pedig már 3 százalék körüli emelkedéssel is be lehetett jutni. Jellemzően egyébként olyan piacok produkáltak komolyabb nyereséget, mint a venezuelai vagy a botswanai börze, illetve szerényebb mértékben a Fülöp-szigetek, Lettország vagy Srí Lanka tőzsdéi. A lista alján a ciprusi, a görög és az egyiptomi parkett áll, előbbiek az adósságválság, utóbbi a belpolitikai krízis miatt, de a legrosszabbak között ott található a milánói vagy a bécsi tőzsde részvényindexe is.

A nemzetközi és hazai részvénypiac mélyrepülése a részvényalapokat sem kímélte. Olyan alap, amelyen az idén nyereség keletkezett, nincs is – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adataiból. Azok a befektetők, akiknek a részvényalapja kevesebb mint 10 százalékot esett az idén, már örülhetnek. Kevés ilyen konstrukció akadt egyébként, a nagyjából száz részvényalap között egy kézen meg lehet számolni azokat, amelyeknél a süllyedés százalékosan egy számjegyű maradt. Lapzártánkkor az idei győztes az Aegon közép-európai részvényalapjának eurós sorozata volt éppen, kevesebb mint 6 százalékos mínusszal.

A közép-európai részvényalapok egyébként jellemzően a lista felső harmadában vannak, és a Budapesti Értéktőzsde részvényindexét megvásárló tiszta részvényalapok is itt találhatók. Utóbbiak árfolyama hozzávetőlegesen 15-16 százalékot esett január óta, ez főleg annak köszönhető, hogy tavaly a BUX a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos és a lassan kiszivárgó gazdaságpolitikai tervek miatt alulteljesítővé vált a többi tőzsdéhez képest. Az idén viszont helyreállt a rend, és a korábban túlzottan alulsúlyozott magyar eszközökből valamivel többet kezdtek vásárolni a nemzetközi befektetők.

A leggyengébben teljesítő részvényalapok azok lettek, amelyeket rosszul érintett az arab válság. Ilyenek például a törökországi részvénypiacon befektető konstrukciók, amelyek árfolyama 30 százalékot vagy annál is többet zuhant az év eleje óta. Ezek az alapok egyébként közvetlenül a 2008/09-es válság után nagyon jól teljesítettek, a befektetők akár meg is duplázhatták bennük a pénzüket rövid idő alatt. Aki a 2008 végi induláskor vásárolt be például az Aegon török alapjából, annak még most is 60 százalék körüli pluszban van a befektetése.

Gyengén muzsikálnak az idén a zöldalapok is. Sokan vélekedtek úgy, hogy a kőolaj árának emelkedése fellendíti majd az iparág részvényeinek árfolyamát, de a jelek szerint ezeket a papírokat is kockázatosnak tartják, és szabadulnak tőlük a befektetők. Ennek köszönhető, hogy az ilyen témájú konstrukciók az idén már 20-30 százalékot veszítettek az árfolyamukból. A másik divatos téma, a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) részvénypiaca sem termett sok babért a befektetők számára, ezeken a piacokon szintén tetemes veszteséget halmozhatott fel, aki az idén részvényalapba tette a pénzét.