Olcsón bevásároltak az államadósságból a befektetők

„Látszik a fény az alagút végén: ezeken a magasabb hozamszinteken már megjelentek a vevők az állampapírpiacon” – így kommentálta Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója a tegnapi államkötvény-aukció eredményét. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) három-, öt- és tízéves hitelpapírokat hirdetett meg, amelyek három-négyszeres túljegyzés mellett keltek el, így az eredetileg felajánlott mennyiségeket is megnövelte a központ. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a délutáni nem kompetitív tenderen is vittek a papírokból, ennek köszönhetően az eredetileg meghirdetett 38 milliárd helyett öszszesen végül több mint 58 milliárdnyi hitelpapír fogyott el.

Kevésbé jó hír az államnak, hogy a hitel után igen magas kamatot fizethet: a hároméves papír 8,38, az ötéves 8,68, a tízéves pedig 8,78 százalékos átlaghozammal kelt el, utóbbi kötvénynek utoljára 2009 nyarán volt hasonlóan magas a kamata. Az állam likviditási helyzete jelenleg egyébként elég jó – mondják a szakemberek. „Az ÁKK ezért nehéz döntés előtt áll, hogy mit tegyen: nyilvánítsa sikertelenné az aukciókat, vagy vállalja a magas kamatot. Az előbbi megoldásnak rossz az üzenete, az utóbbi pedig sokba kerül az államnak” – mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

A hét elején ilyen választási lehetősége még nem volt az ÁKK-nak, a hathetes diszkontkincstárjegyből a szerény érdeklődés után végül nem adott el egyetlen darabot sem a központ. „A befektetők azért nem merték megvenni a kincstárjegyeket, mert nagymértékű rendkívüli kamatemeléstől tartottak” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Ennek meg is lehetett volna az esélye a forint történelmi mélypontra való gyengülése után, a jegybank azonban azóta leszögezte: csak fokozatosan szigorítaná az alapkamatot.

Ez a bejelentés pedig – magyarázza Orbán – megnyugtatta a kedélyeket. A tegnapi aukción tapasztalt élénk érdeklődésben emellett szerepet játszhatott az is, hogy itt az év vége, és sok alapkezelő, amely eddig alulsúlyozta portfólióiban a magyar állampapírokat, most próbálja kiegyensúlyozni az alapjait.

Az előző aukció óta bekövetkezett mintegy 70 bázispontos hozamemelkedés sem különösebben aggasztó annak tükrében, hogy a többi európai kötvénypiacon is meredek hozamemelkedés volt tegnap: a spanyol, az olasz és a francia állampapírok árfolyama is esett. További megnyugtató hír Magyarország számára, hogy a forint is erősödött végre, ráadásul nemcsak az euróval, de a térségi valutákkal, így a zlotyval szemben is – mondja Szalma Csaba.

Hátradőlni azonban nem szabad, a forint még mindig gyenge, a 9 százalék felé araszoló hosszú hozamok pedig veszélyesen magasak. „Az árfolyam és a finanszírozási költségek már azon a szinten vannak, hogy egy pénzpiaci sokk térdre kényszerítheti az országot” – mondja Orbán Gábor, aki szerint épp ezért a kockázatokat mérséklő gazdaságpolitikára lenne szükség, és épp ezért nagyon időszerű lett az IMF-fel való tárgyalás megkezdése.

Világgazdaság - Herman Bernadett-->