A hazai pénzügyi szektor jelentős nehézségekkel néz szembe a továbbra is kockázatokkal terhelt nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet, a belső strukturális problémák és több speciális magyarországi tényező hatására - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) harmadik negyedéves kockázati jelentésében, amelyet az MTI idézett. A hitelkereslet a lassulására és a bizonytalan kilátásokra reagálva visszaesett, és különösen a harmadik negyedévtől kezdődően a hitelezési képesség nagymértékű visszaesésével párosult, miközben a meglévő hitelállomány minősége is folyamatosan romlik.
A PSZÁF szerint bár erőteljes a bankadó és a végtörlesztés negatív hatása a szektorok, különösen a bankok jövedelmezőségére, a hitelintézeteknél a jövedelmezőség romlásának mintegy kétharmadát - jelentős egyedi banki különbségekkel - továbbra is a nemteljesítő hitelek növekvő állományára képzett tartalékok okozzák. A tavalyi IV. negyedéves átmeneti lassulást követően a nemteljesítő hitelek állománya gyorsabb ütemben nőtt, és 2012. első felében is növekedés várható.
A PSZÁF szerint, bár minden szegmensben nő a 90 napnál hosszabb késedelmű portfolió, a növekedés motorja továbbra is a lakossági jelzáloghitel-állomány. A végtörlesztés miatt a bankszektort terhelő veszteség nagysága elsősorban a mindenkori aktuális árfolyamtól és a részvételi aránytól függ. A svájci frank árfolyama meglehetősen magas, a részvételi arány pedig kiegyensúlyozott volt az időszak egészében, így a PSZÁF összességében 15 százalékos végtörlesztési részvételi arányra, és ennek megfelelő veszteségre számít. A PSZÁF szerint a végtörlesztéshez szükséges összeg mintegy fele belföldi megtakarításokból és kisebb részben forinthitelből származik, csaknem másik fele azonban feltehetően külföldi forrásból.
A negatív tényezők miatt a jövedelmezőség drasztikusan visszaesett a bankszektorban - emeli ki a PSZÁF. A felügyelet szerint a harmadik negyedévben a végtörlesztés hatása még nagyon korlátozottan jelenik meg, az utolsó negyedévben azonban nagy valószínűséggel nem várható profit a hazai bankszektorban.
A takarékszövetkezetek helyzete viszonylag kedvező, főként magas likviditásuk és a jelentősebb volumenű devizahitelek hiánya miatt. Kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az egyedi intézményi különbségek ebben a szektorban is nagyok, többek között a meglévő deviza jelzáloghitel-állomány is mindössze tucatnyi szövetkezeti hitelintézetnél koncentrálódik. A hitelezési aktivitás e szegmensben is gyenge, és ezen a végtörlesztéshez nyújtott forinthitelek sem tudtak érdemben változtatni - emeli ki közleményében a PSZÁF.
A pénzügyi vállalkozások követelésállománya nagymértékben csökkent, többségük folyamatos tulajdonosi tőkepótlást igényel, emiatt jelentős az intézményi átrendeződés is a szektorban. Az aktivitás csökkenése minden biztosítási ágazatban jellemző, a jogszabályi előírások miatt kötelező termékek kivételével.
A pénztári szektor a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében jelentősen zsugorodott, így az ehhez kapcsolódó vagyonkezelési díjbevételek is csökkentek. A magánnyugdíjpénztárakban maradt alig több mint 100 ezer tag többsége magasabb jövedelmű, 30 év feletti férfi, sokuk a legutóbbi költségvetési kiigazítás keretében bejelentett intézkedések hatására visszatérhet az állami nyugdíjellátási rendszerbe. A pénztári szektorban a változások miatt jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztári ágazat rendelkezik a legjelentősebb létszámmal és vagyonnal. Az öngondoskodás erősödése itt további fejlődést hozhat, ennek jelei azonban még nem láthatók - véli a PSZÁF.
Kockázati tényezők a pénzügyi szektorban
- visszaeső hitelkereslet- változatlanul romló hiteportfólió
- romló jövedelmezőség
- végtörlesztésből származó veszteségek
- különadók
- tőkepótlási igény a pénzügyi vállalkozásoknál
- nagy különbségek az egyes szövetkezeti hitelintézetek között
- változatlanul romló hiteportfólió
- romló jövedelmezőség
- végtörlesztésből származó veszteségek
- különadók
- tőkepótlási igény a pénzügyi vállalkozásoknál
- nagy különbségek az egyes szövetkezeti hitelintézetek között -->
