élesen bírálja a világsajtó a magyar kormányt, az alapszerződés és a gazdaságpolitika is kritika tárgya

A Financial Times szerkesztőségi kommentárjában összegzi az új alaptörvény és az egyéb jogszabályok keltette aggodalmakat, felszólítva az európai közösséget, hogy egységesen ítélje el a kabinet működését. „A földrajzilag Európa szívében található ország olyasmit szenvedett el, ami alkotmányos puccsnak tekinthető” – áll az írásban, mely szerint a kormány intézkedéseinek jó része nem felel meg az uniós jogszabályoknak, ezért Brüszszelnek és minden EU-tagállamnak csatlakoznia kell az Egyesült Államokhoz az intézkedések határozott elítélésében. „Magyarország az első olyan állam, amely megkérdőjelezte az elvet, miszerint a demokrácia visszafordíthatatlan” – véli a lap.

A Wall Street Journal szerkesztőségi blogja Barátok nélkül találta magát Magyarország címmel közölt cikket, amelyet aztán Rekordgyenge a forint címre cserélt. Az írás a Danske Bank vezető elemzőjére hivatkozva azt írja, egyre inkább úgy tűnik, a befektetők szállnak ki a magyarországi pozícióikból. A cikk emlékeztet, hogy az ország sebezhető, ez volt az első állam a válságban, amelynek pénzügyi védőháló kellett, de a mostani kormánypolitika csak ront a helyzeten, és hacsak nem dönt hátraarc mellett a magyar kormány, nem enyhül a nyomás a forinton. „Amíg

piacellenes és támadja a nemzetközi hitelezőit, valamint a jegybankot, nehéz optimistának lenni.”

A bécsi újság szerint Magyarország ellenzéke marginalizálódott, az egyetlen reményük, hogy a Nemzetközi Valutaalap kényszeríti térdre a miniszterelnököt. A lap szerint az új magyar alkotmány heves bírálatot váltott ki külföldön, ez Orbánnál süket fülekre talált. „Barroso figyelmeztető levelei a jegybanktörény ügyében? Dehogy. És Hillary Clinton levele, amelyben aggodalmát fejezte ki a demokráciapolitikailag megkérdőjelezhető kérdéseket illetően? Ugyan, kérem. És Magyarország hitelképességének bóvlivá minősítése két intézet részéről? Esztelenség” – jellemzik a kormány hozzáállását, megjegyezve: a kabinet egyelőre nem hagyja magát eltéríteni.

A Frankfurter allgemeine zeitung címlapján Az EU nem akar tárgyalni Orbánnal a gazdasági segítségről címmel ír arról, hogy az EU kételkedik abban, a legújabb magyar reformok megfelelnek az EU előírásainak. A lap a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével foglalkozik, szerintük a nemzetközi szervezetek joggal bírálják a magyar jegybanktörvényt, Orbán nyilvánvaló célja pedig, hogy hozzáférjen a 35 milliárd eurós devizatartalékhoz. A lap egy másik kommentárja szerint nem szabad elfelejteni, hogy a Magyarországon kialakuló egypárti rendszer demokratikus választások eredményeképpen jött létre, az alkotmányozás nem jogi, hanem legitimitási probléma.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök fatális elszigeteltségbe vezette Magyarországot

Európában a német Tagesspiegelben megjelent jegyzet szerint. „Orbán, nem zavartatva magát, egy autoriter színezetű rezsim irányába vezeti tovább konzervatív forradalmának útját. Magyarországon a helyzet riasztó” – írja a lap. Gazdasági tekintetben utal arra, hogy a forint mélyponton van, az államadósság pedig nő. Az írás szerint Magyarország ma inkább rosszabb helyzetben van, mint a mostani kormány hatalomra jutása előtt. „Elérkezett az idő, hogy az európai közösség egyértelművé tegye tagja, Magyarország számára, hol vannak különútjainak határai” – zárul a jegyzet.

A francia napilap a címoldalán írja, hogy az EU nem támogathat olyan országot, amelyik nem tartja be a demokratikus szabályokat. „Mint valami rémálomból, úgy ébrednek fel végre a magyarok” – ír a hétfői ellenzéki tüntetésről a liberális lap. A Le Monde szerint az EU kényes helyzetben találja magát ezzel a „fenegyerekkel”. Brüsszel nem maradhat közömbös az Orbán-kormány tetteivel szemben, már 2010-ben megkezdődtek a figyelmeztetések José Manuel Barroso részéről, és igazolható lépés, hogy a két szervezet megszakította a hiteltárgyalásokat, mert „Európa nem nyújthat pénzügyi támogatást olyan államnak, amely csúfot űz a szabályaiból” – írják.